Menü

Érdekességek a görögdinnyéről, amiket eddig nem tudtál

Nincs is jobb annál, mint amikor a nagy kánikulában frissen felvágunk egy jó hideg görögdinnyét. Nem csak közkedvelt nyári hűsítő, de számos jó tulajdonsága is van. Sokat ezek közül mindenki jól ismer, például magas víztartalma miatt jó szomjoltó, de egyben vízhajtó tulajdonságú is. Azonban van néhány érdekes tény is a dinnyéről, amit nem sokan tudnak.

Az egyik kevéssé ismert tény a dinnyéről, hogy valójában nem igazi gyümölcs. A görög- és a sárgadinnye is úgynevezett gyümölcspótló zöldség. Sokaknak meglepő lehet, de a még éretlen termésekből szoktak készíteni savanyúságot és csalamádét is.

Igaz, a legtöbb gyümölcs és zöldség hidegen tárolva egészen sokáig eláll, de a dinnye tartósítás nélkül is hetekig, akár 2-3 hétig is eláll. Ennek ellenére nem érdemes túl hideg helyen tárolni, mert akkor tápanyagtartalma nagyon lecsökken.

Számos jótékony hatása közül kiemelendő, hogy rendkívül jó gyulladáscsökkentő a benne lévő ásványi anyagoknak és béta-karotinnak köszönhetően. Különösen a gyomorra van nyugtató hatással, emellett pedig tisztítja is az emésztőrendszert, mivel nagy a folyadéktartalma miatt méregtelenítő hatású.

Talán nem is annyira meglepő, de a görögdinnye valójában nem görög eredetű, de még csak nem is európai. Neve a magyarban kapcsolható csak Görögországhoz, angolul például a watermelon nevet viseli, szó szerint vízidinnnyét jelent. Eredetileg Afrikából, mégpedig a déli részéről származik. Ott nagy valószínűséggel a gölődiny, vagyis gombóc szóból származtatják és talán egy félreértés miatt kerülhetett görögdinnyeként a magyar szótárba, persze egyes feltételezések szerint a gördül szóhoz lehet köze.

Igaz a görögdinnyének van cukortartalma, de a diétákba is tökéletesen beleillik, hiszen magas víz- és rost tartalma mellett jól laktat és viszonylag kevés kalória egy átlagos adag. Emellett gazdag vitaminokban, mint például a C, E, B és K-vitamin, magas nátrium, kálium és kalcium tartalma van, valamint foszfor és vas tartalma sem elhanyagolható.

Sokszor merül fel a kérdés, hogy a dinnyemagot le szabad-e nyelni, vagy sem. Valójában nyugodtan fogyasztható, semmilyen káros hatása nincs. Mi több, természetgyógyászok a magból készült teát szokták javasolni veseproblémákra, sőt cukorproblémákra is jó hatással van annak ellenére, hogy maga a dinnye cukros. Kalóriatartalma elhanyagolható, tehát elfogyasztásával nem jár semmilyen hátrány.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.