Menü

Érdekességek a görögdinnyéről, amiket eddig nem tudtál

Nincs is jobb annál, mint amikor a nagy kánikulában frissen felvágunk egy jó hideg görögdinnyét. Nem csak közkedvelt nyári hűsítő, de számos jó tulajdonsága is van. Sokat ezek közül mindenki jól ismer, például magas víztartalma miatt jó szomjoltó, de egyben vízhajtó tulajdonságú is. Azonban van néhány érdekes tény is a dinnyéről, amit nem sokan tudnak.

Az egyik kevéssé ismert tény a dinnyéről, hogy valójában nem igazi gyümölcs. A görög- és a sárgadinnye is úgynevezett gyümölcspótló zöldség. Sokaknak meglepő lehet, de a még éretlen termésekből szoktak készíteni savanyúságot és csalamádét is.

Igaz, a legtöbb gyümölcs és zöldség hidegen tárolva egészen sokáig eláll, de a dinnye tartósítás nélkül is hetekig, akár 2-3 hétig is eláll. Ennek ellenére nem érdemes túl hideg helyen tárolni, mert akkor tápanyagtartalma nagyon lecsökken.

Számos jótékony hatása közül kiemelendő, hogy rendkívül jó gyulladáscsökkentő a benne lévő ásványi anyagoknak és béta-karotinnak köszönhetően. Különösen a gyomorra van nyugtató hatással, emellett pedig tisztítja is az emésztőrendszert, mivel nagy a folyadéktartalma miatt méregtelenítő hatású.

Talán nem is annyira meglepő, de a görögdinnye valójában nem görög eredetű, de még csak nem is európai. Neve a magyarban kapcsolható csak Görögországhoz, angolul például a watermelon nevet viseli, szó szerint vízidinnnyét jelent. Eredetileg Afrikából, mégpedig a déli részéről származik. Ott nagy valószínűséggel a gölődiny, vagyis gombóc szóból származtatják és talán egy félreértés miatt kerülhetett görögdinnyeként a magyar szótárba, persze egyes feltételezések szerint a gördül szóhoz lehet köze.

Igaz a görögdinnyének van cukortartalma, de a diétákba is tökéletesen beleillik, hiszen magas víz- és rost tartalma mellett jól laktat és viszonylag kevés kalória egy átlagos adag. Emellett gazdag vitaminokban, mint például a C, E, B és K-vitamin, magas nátrium, kálium és kalcium tartalma van, valamint foszfor és vas tartalma sem elhanyagolható.

Sokszor merül fel a kérdés, hogy a dinnyemagot le szabad-e nyelni, vagy sem. Valójában nyugodtan fogyasztható, semmilyen káros hatása nincs. Mi több, természetgyógyászok a magból készült teát szokták javasolni veseproblémákra, sőt cukorproblémákra is jó hatással van annak ellenére, hogy maga a dinnye cukros. Kalóriatartalma elhanyagolható, tehát elfogyasztásával nem jár semmilyen hátrány.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?