Menü

Gyakrabban lesz beteg, ha közösségbe kerül a gyerek?

Szeptemberrel elkezdődött az ősz, s ezzel sok kisgyerekes (és nagy gyermekes) családban is egy új időszámítás: a közösségbe kerülés/visszakerülés ideje. Kezdődik a suli, újra indul a hétköznapi mókuskerék.

A közösségbe kerüléssel egyidejűleg találkoznak a gyerekek sok - korábban talán ismeretlen – kórokozóval, ami feladatot ad az immunrendszerüknek. Az immunrendszer erősítésének mindenféleképpen fontos, hogy a gyerekek átessenek bizonyos betegségeken, elkapjanak bizonyos fertőzéseket, így alakul ki az immunitás.

A szülők persze ennek egyáltalán nem örülnek, hiszen alig áll munkába egy anyuka, a gyermek már hozza is haza a betegségeket a bölcsiből, oviból, s szinte hetekig, hónapokig, vagy akár egymásba érően töltik otthon a napjaikat, beteg gyermeküket gondozva, ápolva, kiesve ezzel a munkavégzésből.

Vannak rugalmas és családbarát munkahelyek, ahol megértően kezelik ezt a természetes folyamatot, de néhol ennek egyáltalán nem örülnek a munkáltatók, s bizony a szülőnek ezzel folyamatos fejtörést okoznak.

Van egy kedvenc mondásom, ez most eszembe jutott, de nem tudom pontosan idézni, lényege azonban az, hogy egy dolgozó anya folyamatos dilemmája, hogy úgy kell dolgoznia mintha nem lenne gyermeke, s úgy kell gyermeket nevelnie, mintha nem lenne munkahelye.

Szinte lehetetlen ezt teljesíteni, pedig a közösségbe kerüléssel együtt jár a sok megbetegedés, ezzel a munkáltatónak is tisztában illik lennie.

A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek, hiszen egy kisgyermek nem figyel a megfelelő zsebkendő használatra, elsumákol 1-1 kézmosást, vagy nem olyan alaposan teszi, a levegőbe tüsszentésekről nem is beszélve. A kezeiket is gyakran a szájukba veszik és a közös játékhasználat mellett így hamar el lehet kapni egy fertőzést, betegséget.

A kisgyermekkor leggyakoribb betegségei a felsőlégúti betegségek, nátha, melyet a közhiedelemmel ellentétben nem a hideg okoz, hanem a köhögéskor és tüsszentéskor levegőbe kerülő vírusok.

Tünetei a tüsszentés, az orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájás, a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, étvágytalanság.

A kicsik immunrendszerét folyamatosan fel kell készíteni erre a feladatra és sok idénygyümölcsöt és zöldséget, főzeléket, vitamint kell kapjanak, különösen fontos ez a közösségbe szoktatás előtti időszakban.

Ha nem áll rendelkezésre friss idénygyümölcs, akkor vitaminokkal, szirupokkal, étrendkiegészítőkkel tudjuk ezt pótolni.

Kisgyermekek esetében körülbelül 7-8 éves korra alakul ki az immunrendszer védekező képessége, melyet segíthetünk egészséges táplálkozással, szabad levegőn, napsütésben eltöltött mozgással, elegendő alvással, illetve a megfelelő vitaminok pótlásával. Jó egészséget kívánok kicsiknek, nagyoknak egyaránt!

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.