Menü

Gyakrabban lesz beteg, ha közösségbe kerül a gyerek?

Szeptemberrel elkezdődött az ősz, s ezzel sok kisgyerekes (és nagy gyermekes) családban is egy új időszámítás: a közösségbe kerülés/visszakerülés ideje. Kezdődik a suli, újra indul a hétköznapi mókuskerék.

A közösségbe kerüléssel egyidejűleg találkoznak a gyerekek sok - korábban talán ismeretlen – kórokozóval, ami feladatot ad az immunrendszerüknek. Az immunrendszer erősítésének mindenféleképpen fontos, hogy a gyerekek átessenek bizonyos betegségeken, elkapjanak bizonyos fertőzéseket, így alakul ki az immunitás.

A szülők persze ennek egyáltalán nem örülnek, hiszen alig áll munkába egy anyuka, a gyermek már hozza is haza a betegségeket a bölcsiből, oviból, s szinte hetekig, hónapokig, vagy akár egymásba érően töltik otthon a napjaikat, beteg gyermeküket gondozva, ápolva, kiesve ezzel a munkavégzésből.

Vannak rugalmas és családbarát munkahelyek, ahol megértően kezelik ezt a természetes folyamatot, de néhol ennek egyáltalán nem örülnek a munkáltatók, s bizony a szülőnek ezzel folyamatos fejtörést okoznak.

Van egy kedvenc mondásom, ez most eszembe jutott, de nem tudom pontosan idézni, lényege azonban az, hogy egy dolgozó anya folyamatos dilemmája, hogy úgy kell dolgoznia mintha nem lenne gyermeke, s úgy kell gyermeket nevelnie, mintha nem lenne munkahelye.

Szinte lehetetlen ezt teljesíteni, pedig a közösségbe kerüléssel együtt jár a sok megbetegedés, ezzel a munkáltatónak is tisztában illik lennie.

A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek, hiszen egy kisgyermek nem figyel a megfelelő zsebkendő használatra, elsumákol 1-1 kézmosást, vagy nem olyan alaposan teszi, a levegőbe tüsszentésekről nem is beszélve. A kezeiket is gyakran a szájukba veszik és a közös játékhasználat mellett így hamar el lehet kapni egy fertőzést, betegséget.

A kisgyermekkor leggyakoribb betegségei a felsőlégúti betegségek, nátha, melyet a közhiedelemmel ellentétben nem a hideg okoz, hanem a köhögéskor és tüsszentéskor levegőbe kerülő vírusok.

Tünetei a tüsszentés, az orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájás, a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, étvágytalanság.

A kicsik immunrendszerét folyamatosan fel kell készíteni erre a feladatra és sok idénygyümölcsöt és zöldséget, főzeléket, vitamint kell kapjanak, különösen fontos ez a közösségbe szoktatás előtti időszakban.

Ha nem áll rendelkezésre friss idénygyümölcs, akkor vitaminokkal, szirupokkal, étrendkiegészítőkkel tudjuk ezt pótolni.

Kisgyermekek esetében körülbelül 7-8 éves korra alakul ki az immunrendszer védekező képessége, melyet segíthetünk egészséges táplálkozással, szabad levegőn, napsütésben eltöltött mozgással, elegendő alvással, illetve a megfelelő vitaminok pótlásával. Jó egészséget kívánok kicsiknek, nagyoknak egyaránt!

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.