Baj ha túl sok fehérjét fogyasztunk?
- Dátum: 2021.09.24., 06:01
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- ajánlott fehérjebevitel, állati fehérje, baktérium, belek, dietetikus, egyoldalú, emésztési probléma, emésztőrendszer, étrend, fehérje, fehérjedús, fogyókúra, gasztroenterológus, hangulatzavar, hízás, ketogén diéta, kezelőorvos, kockázat., lehelet, magas fehérjetartalmú, nehéz fizikai munka, nem egészséges, olajos magvak, rosthiány, sportoló, stressz, szénhidrát, szénhidrátszegény, tápanyag, testsúly, vörös hús
Tény, hogy a magas fehérjetartalmú étrendek mostanában nagyon divatosak, különösen a fogyni vágyók és a sportolók körében népszerűek, azonban arról is beszélni kell, hogy a túlzásba vitt fehérjefogyasztás egyáltalán nem jó és nem egészséges, különösen az állati fehérjék, leginkább a vörös húsok fogyasztása egészségtelen hosszútávon.
Ha étrendünk egyoldalúan a fehérjékre koncentrál, kizárjuk a többi tápanyagot, a lassú felszívódású egészséges szénhidrátokat, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a gyümölcsöket, a zsírok közül a dióféléket, olajos magvakat, akkor nagyon lecsökken a rostbevitelünk, ez pedig székrekedéshez vezethet. A szénhidrátszegény, de fehérjében gazdag étrend ráadásul pusztítja a jó baktériumokat az emésztőrendszerben.
A túlzott fehérjebevitel a hangulatunkra sincs jó hatással. Aki kevés szénhidrátot fogyaszt ideges lesz, türelmetlen és stresszes, ha ehhez az emésztési problémák is hozzáadódnak, akkor hangulatzavarok jelentkezhetnek.
A fehérjék mellé mindenképp be kell építeni némi lassan felszívódó szénhidrátot, például édesburgonyát, barna rizst. Akik fehérjében gazdag diétát követnek, a leheletükön is érezni ezt a fajta egyoldalú táplálkozást. Különösen a ketogén diétát követőknél figyelhető meg a rossz lehelet.
Ez azért van így, mert a szervezet szénhidrátraktárai kiürültek, ezért zsírt éget, hogy energiát nyerjen és az ennek hatására kialakult egészségügyi problémákat jelzi a rossz lehelet is.
Mégis mennyi az ajánlott napi fehérjebevitel?
Ha testsúlyra bontjuk le, s a szakértők általában így számolják, akkor az eszerinti napi ajánlott mennyiség 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Tehát egy kb. 60 kilogrammos nőnél 48 gramm fehérje javasolt. A kalóriafogyasztásnak pedig minimum 10, maximum 35%-át teheti ki a fehérje. Természetesen, akik sportolnak, vagy nehéz fizikai munkát végeznek, vagy egész egyszerűen csak a húsimádó férfiak itt egy emberként szólalnának fel, nyilván a sportolók és a fizikai munkát végzők fogyaszthatnak több fehérjét, nekik 0,8-2 gramm/testtömegkilogramm az ajánlott bevitel.
Hiába népszerű a húsfogyasztás, a túl sok fehérje nincs jó hatással a belekre, ugyanis a belekben pangó fehérjedús béltartalmat baktériumok bontják tovább, melynek során toxikus vegyületek szabadulnak fel és elszaporodnak a baktériumok.
Érdekesség, hogy hiába gondolják a fogyókúrázók, hogy a magas fehérjebevitel alapú étrendtől lefogynak, valójában hosszútávon hízást eredményezhet.
A magas fehérjebevitel csak rövid távon okozhat súlyvesztést. Ha hosszú távon nem segít a fogyásban.
Ha valaki mégis a magas fehérjetartalmú étrendre szavaz és ezt szeretné folytatni, akkor erről kérje ki a kezelőorvosa véleményét, keressen fel dietetikust, vagy gasztroenterológust, mert bizonyos esetekben (pl. egy vesebetegség) a magas fehérjediéta kockázatot jelenthet.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer

Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.