Nyelvtanulás kisgyerekkorban
- Dátum: 2021.11.13., 10:48
- Martinka Dia
- képek: pixabay.com
- dal, ellenérv, elsajátít, érv, eszköz, idegen nyelv, iskoláskor, játék, kidolgozott, kisgyerekkor, korai, mese, mondóka, nemzetiségi ovi., neurológia, nyelvtanulás, óvodáskor, szülő, tanítás, vers
Mikortól tanuljon nyelvet a gyerekünk? Nem korai, nem késő? Néhány kérdés, mely sok szülőt foglalkoztat. Melyik oldalon van az igazság? Nézzünk meg néhány érvet és ellenérvet ezzel kapcsolatban. Bármikor is kezdjük a gyermekeink nyelvtanítását, a fő szempont mindig a játékosság kell, hogy legyen, nem pedig a kötelesség, a kényszer, az erőltetés.
Egy új nyelv bevezetésével a gyerekek nem csak az adott nyelvet tanulhatják meg, hanem más kultúrákat is megismerhetnek, tájékozottabbak lesznek, több inger éri őket, kinyílhat a világ számukra.

Minél korábban ismerkednek meg a nyelvvel, annál könnyebben tanulják meg és fogadják el.
Érdekes neurológiai megfigyelésről olvastam, mely szerint 12 éves korig ugyanazt az agyterületet használják a nyelvtanulás során, mint amit az anyanyelvük esetében, így könnyen és természetesen tudják a másik nyelvet is elsajátítani, ez pedig azért elgondolkodtató.
A játékos tanulás során alapszavakat, alaptevékenységeket tanítanak a kicsiknek, fokozatosan haladva, s ehhez valószínűleg részletesen kidolgozott, korosztályukhoz igazított, speciális tananyagokat használnak, modern technikai eszközökkel, rengeteg játékkal, dalokkal, mondókákkal, mesékkel.
Akik a korai nyelvtanulás mellett állnak, általában azzal érvelnek, hogy a gyerkőcök sokkal fogékonyabbak az új ismeretekre, és könnyebben tanulnak és játékos formában nekik nem jelent kényszert, s mivel olyan az agyuk, mint a szivacs, ezért érdemes ezt kihasználni.
Természetesen mindig van más vélemény is, akik pedig úgy gondolják ez korai, s hagyjuk inkább felhőtlenül játszani a kicsiket, tanulni ráérnek később. Ezt az elméletet is sokam támogatják, s ebben is van némi igazság.

Ők azzal érvelnek, hogy óvodás korban a tanulásnál sokkal fontosabb a játék, a móka, a kreativitás fejlesztése, a többi ráér iskolás korban.
Én magam már olyan német nemzetiségi óvodába jártam, amely a korai nyelvtanulásra fektetett hangsúlyt, s korán megtanultam egy másik nyelv hangzásvilágát, másik nemzet kultúráját, dalait, szokásait, azonban nyelvi szinten sok nem maradt meg bennem azokból az évekből, mindenesetre a világ kinyílt kicsit és sok érdekes dologgal találkoztam, új ingerek értek, természetessé vált az a közeg, s ha így vesszük, nem volt hiábavaló, megszerettem azt a nyelvet és későbbiekben is azt tanultam tovább, így össze mindenesetre nem zavart kisgyerekként és nem volt túlzó sem. Már amennyire emlékszem persze.
Az biztos, hogy a szakemberek abban egyetértenek, hogy először az anyanyelvet kell stabilan elsajátítania a kisgyereknek, és csak utána következhet az idegen nyelv, mindenképp játékos formában. S az pedig egy nagy igazság, hogy valami elkezdeni megtanulni soha nem késő.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Amikor éjjel ugat a köhögés
Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.