Menü

A téveszmezavar kezelése és jellemzői

A téveszmés zavar, téveszme jellemzője egy vagy több téves vélekedés, ami legalább 1 hónapon át megmarad. A betegség általában középkorúaknál vagy idősebbeknél jelentkezik. A téveszmék általában nem bizarrak, az azokban megjelenő helyzetek a valós életben is előfordulhatnak, a beteg képzelheti azt, hogy követik, mérgezik, megfertőzik, távolról szeretik, vagy megcsalja a felesége, illetve partnere. A téveszmés zavarnak számos altípusa létezik.

Az erotomániás altípusban a téveszmék központja olyan személy, aki a betegbe szerelmes. A téveszme tárgyával a beteg gyakran levél vagy telefonhívás útján megpróbál kapcsolatot teremteni, esetleg ellenőrzi őt vagy kémkedik utána. A téveszme által kiváltott viselkedés összeütközésbe kerülhet a törvénnyel.

A grandiózus altípusban a beteg azt hiszi, hatalmas képességekkel rendelkezik, vagy valamilyen jelentős felfedezést tett. A féltékeny altípusban a beteg meggyőződése szerint a felesége vagy partnere hűtlen. Ez a hit téves következtetéseken alapul, melyet kétes bizonyíték támaszt alá. Ilyen körülmények között a fizikai bántalmazás jelentős veszélyt jelent. Az üldözéses altípusban a beteg azt hiszi, hogy terveket szőnek ellene, kémkednek utána, rosszat akarnak neki vagy zaklatni akarják.

A beteg bíróság és egyéb állami szervek ismételt felkeresésével próbál igazsághoz jutni. Néha, a képzelt üldöztetés fizikai erőszakhoz vezethet, bosszúként. A szomatikus altípusban a beteget valamilyen testi működése vagy tulajdonsága foglalkoztatja, például képzelt testi torzulás vagy szag. A téveszme általános egészségügyi állapotra is vonatkozhat, például parazita által kiváltott fertőzésre.

Panaszok, tünetek és kórisme

A téveszmés zavar, téveszme korábban fennálló paranoid személyiségzavarból is fejlődhet. A felnőttkor kezdetén mutatkozó paranoid személyiségzavar esetén a beteg bizalmatlanságot és gyanakvást érez mások, és azok szándékai iránt. Korai tünetek lehetnek a kihasználtság érzése, elfogultság a barátok lojalitásával vagy megbízhatóságával szemben, jóindulatú észrevételek vagy események fenyegető tartalmú értelmezése, elhúzódó neheztelés, és azonnali reakció észlelt csekélységekre.

Miután az orvos kizárta a téveszmével járó egyéb állapotokat, a diagnózist általában a páciens múltjának vizsgálata alapján állítja fel. Különösen fontos az orvos számára a beteg veszélyességének megállapítása, főleg, hogy a beteg mennyire hajlamos téveszméi hatására cselekedni.

Kórjóslat és kezelés

A téveszmés zavar általában nem vezet súlyos rokkantsághoz, a téveszmék azonban egyre inkább eluralkodhatnak a betegen. Legtöbb esetben a beteg képes állásában megmaradni. A kezelésben sokat segíthet a jó orvos-beteg kapcsolat. Ha a beteg veszélyesnek tűnik, az orvos a kórházba utalást is szükségesnek tarthatja.

Az antipszichotikus szerek alkalmazása nem rendszeres, azonban néha enyhítheti a fennálló tüneteket. A hosszú távú terápiás cél az, hogy a beteg téveszméitől konstruktívabb és kielégítőbb irányba forduljon, habár ezt a célt általában nehéz elérni.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.