A téveszmezavar kezelése és jellemzői
- Dátum: 2021.12.07., 06:18
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, erőszak, konstruktivitás, psziché, személyiség, terápia, téveszme, üldözési mánia
A téveszmés zavar, téveszme jellemzője egy vagy több téves vélekedés, ami legalább 1 hónapon át megmarad. A betegség általában középkorúaknál vagy idősebbeknél jelentkezik. A téveszmék általában nem bizarrak, az azokban megjelenő helyzetek a valós életben is előfordulhatnak, a beteg képzelheti azt, hogy követik, mérgezik, megfertőzik, távolról szeretik, vagy megcsalja a felesége, illetve partnere. A téveszmés zavarnak számos altípusa létezik.
Az erotomániás altípusban a téveszmék központja olyan személy, aki a betegbe szerelmes. A téveszme tárgyával a beteg gyakran levél vagy telefonhívás útján megpróbál kapcsolatot teremteni, esetleg ellenőrzi őt vagy kémkedik utána. A téveszme által kiváltott viselkedés összeütközésbe kerülhet a törvénnyel.
A grandiózus altípusban a beteg azt hiszi, hatalmas képességekkel rendelkezik, vagy valamilyen jelentős felfedezést tett. A féltékeny altípusban a beteg meggyőződése szerint a felesége vagy partnere hűtlen. Ez a hit téves következtetéseken alapul, melyet kétes bizonyíték támaszt alá. Ilyen körülmények között a fizikai bántalmazás jelentős veszélyt jelent. Az üldözéses altípusban a beteg azt hiszi, hogy terveket szőnek ellene, kémkednek utána, rosszat akarnak neki vagy zaklatni akarják.
A beteg bíróság és egyéb állami szervek ismételt felkeresésével próbál igazsághoz jutni. Néha, a képzelt üldöztetés fizikai erőszakhoz vezethet, bosszúként. A szomatikus altípusban a beteget valamilyen testi működése vagy tulajdonsága foglalkoztatja, például képzelt testi torzulás vagy szag. A téveszme általános egészségügyi állapotra is vonatkozhat, például parazita által kiváltott fertőzésre.
Panaszok, tünetek és kórisme
A téveszmés zavar, téveszme korábban fennálló paranoid személyiségzavarból is fejlődhet. A felnőttkor kezdetén mutatkozó paranoid személyiségzavar esetén a beteg bizalmatlanságot és gyanakvást érez mások, és azok szándékai iránt. Korai tünetek lehetnek a kihasználtság érzése, elfogultság a barátok lojalitásával vagy megbízhatóságával szemben, jóindulatú észrevételek vagy események fenyegető tartalmú értelmezése, elhúzódó neheztelés, és azonnali reakció észlelt csekélységekre.
Miután az orvos kizárta a téveszmével járó egyéb állapotokat, a diagnózist általában a páciens múltjának vizsgálata alapján állítja fel. Különösen fontos az orvos számára a beteg veszélyességének megállapítása, főleg, hogy a beteg mennyire hajlamos téveszméi hatására cselekedni.
Kórjóslat és kezelés
A téveszmés zavar általában nem vezet súlyos rokkantsághoz, a téveszmék azonban egyre inkább eluralkodhatnak a betegen. Legtöbb esetben a beteg képes állásában megmaradni. A kezelésben sokat segíthet a jó orvos-beteg kapcsolat. Ha a beteg veszélyesnek tűnik, az orvos a kórházba utalást is szükségesnek tarthatja.
Az antipszichotikus szerek alkalmazása nem rendszeres, azonban néha enyhítheti a fennálló tüneteket. A hosszú távú terápiás cél az, hogy a beteg téveszméitől konstruktívabb és kielégítőbb irányba forduljon, habár ezt a célt általában nehéz elérni.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?