Menü

Étvágygerjesztő praktikák gyerekeknél

Vannak jó étvágyú kisgyerekek, vannak, akik válogatósak, csak bizonyos ételeket hajlandóak megenni, s vannak kifejezetten rosszevő gyerekek, akiknél különböző trükköket vetnek be a szülők, hogy sikerüljön pár falatot „beléjük imádkozni”. Mivel segíthetjük az étkezéshez való hozzáállásukat?

Már csecsemőkorban is találkozunk étvágytalan, nehezen evő gyermekkel, s később is gyakori, hogy bizonyos ételeket esznek csak, s kissé egyoldalúvá válik a táplálkozásuk.

A tányérra kerülő étellel sok szülő szobrászkodik, hogy felkeltse gyermeke étvágyát, ábrákat rajzolnak, vágnak ki, a kenyér, a felvágott, a hús szinte „mesél”, csak egye már meg a kicsi. Keressük ezeket a formákat, és mutassuk meg a gyereknek: "nézd, ez husi olyan, mint egy elefánt! Aranyos és jól bevált a mosolygó arc forma, nevető száj ketchupból, vagy kis majonézzel, hátha ettől fog a gyerek örömmel asztalhoz ülni.

Aztán vannak a nemszeretem ételek, a spenót, a finomfőzelék, ezeket talán később próbáljuk kínálni, keressük a gyermek fogára valóbb dolgokat, természetesen nem nassolnivalót értek ezalatt, viszont bevethetjük a palacsintát (melynek készíthető számtalan egészségesebb változata), a tésztaételeket, lekváros kenyeret, banánt, gyümölcsöket, vagy egy egészségesebben elkészített pizzát.

Társaságban jobban esznek a gyerekek, talán ez megmagyarázza, hogy miért eszik az oviban, vagy a bölcsiben jobban a kisgyerek, esetleg olyan ételeket is, melyekre otthon rá sem néz. Ahogy nő a gyermek, úgy változik az ízlése, ezért mindig kóstoltassuk, kínáljuk a kicsiket.

Lehet, hogy egy - egy falat jobban esik a játszótéren, vagy a fürdőkádban, vagy a nagyszülőknél, esetleg a barátoknál, vagy a szomszédban, az azonban biztos, hogy semmiképp sem teszünk jót, ha erőltetünk ételeket. Sokunknak van olyan emléke, hogy „a finomfőzeléket kötelező volt megennünk az óvodában”, s erre biztosan rossz szájízzel gondolunk vissza, akár szó szerint is.

A gyerekeknek gyakran vannak korszakaik. Már korábban is említettem, hogy napokig csak kenyeret, vagy gyümölcsöt eszik. Tényleg tudják, mire van szüksége a szervezetüknek.

Evéskor kínáljunk mindig alternatívákat a kicsiknek, hogy választhassanak az ételek közül.

Ha esetleg így is nehezen működik együtt, akkor köthetünk vele alkalmanként kisebb egyezséget, miszerint, ha megeszi a főzeléket vagy a húst, a gyümölcsöt, vagy a zöldséget, akkor kaphat étkezés végén egy kis egészséges desszertet.

Ne akarjuk erőszakkal evésre kényszeríteni a gyermeket. Ez megronthatja a kapcsolatunkat, rossz emlékeket társít az ételekhez, evészavarokhoz vezethet.

Ez a legideálisabb kor gyermekvállalásra

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembevétele nélkülözhetetlen a gyermekvállalás első fázisában.

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési és tanulási zavarokat okozhat.

Mit jelent a BLW hozzátáplálás?

Magyarországon hivatalosan 6 hónapos korban lehet megkezdeni a hozzátáplálást, illetve akkor, amikor a baba már biztonsággal tud egyedül ülni és a szájához venni az ételeket. Mit jelent a BLW hozzátáplálás és miben tér el a hagyományostól?

Kávé várandósan? Szabad vagy sem?

A várandósság alatti kávé-, vagyis koffeinfogyasztás évtizedek óta vitaalapot képez a laikusok és a szakértők között. Lehet-e pozitív befolyása is a koffeinfogyasztásnak?

Károsan hat a gyermekre a túl sok ajándék

A karácsony előtti hetekben a gyerkőcök izgatottan várják, milyen ajándék lesz majd a karácsonyfa alatt: vajon megérkezik a hatalmas legószett vagy a babaház, amire olyan nagyon vágytak?