Menü

Farsangi hagyományok és népszokások

  • Dátum: 2022.01.12., 09:16
  • Szabó Máté
  • képek:pexels.com, pixabay.com

A farsang a vízkereszttől húshagyókedd éjfélig, és a nagyböjtig tartó 40 napos időszak. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény vallás szempontjából semmilyen hivatalos ünnep nem kötődik hozzá. Alapvetően csak néphagyományokra épül.

A farsang hazája

A farsang hazája egyértelműen Olaszország, ahol ezt a hagyományt évszázadokig üldözték mondván, hogy egy pogány ünnep. Azonban miután belátták, hogy nem fogják tudni “elpusztítani” a hagyományt, akkor pedig elkezdték keresztényi értékekkel és elemekkel felruházni. Manapság az olasz, különösen a velencei farsangi karnevál utolsó hete, de az azt megelőzőek is a leghíresebb népünnepek közé tartoznak, amelyek a külföldi országok lakóit is vonzzák.

Érdekesség, hogy a farsang alapvetően Kelet-Közép-Európai ünnep. Azonban Nagy-Britanniában és Írországban is ünneplik ezt az időszakot. Ott a legjellemzőbb, hogy a vidéki városokban “palacsinta futást” rendeznek, tehát tulajdonképpen egy egyszerű futóverseny, csak közben vagy egy serpenyőben kell egyensúlyoznod a palacsinta tésztával, vagy pedig futás közben kell megenni a palacsintákat.

Farsang Magyarországon

A farsanghoz fűződő népszokásokat számtalan nép különböző rítusai őrzik, például farsang idején van a busójárás is, ez hazánk egyik legérdekesebb népszokása. Ilyenkor hagyományosan a Mohács környéki emberek, de sokszor szerte az országban színes maszkokat, szarvas álarcokat öltenek, hogy ezzel ijesszék el a telet. Az ünnepség végén szalmabábut égetnek, ami a tél szimbolikus halálát jelenti. Emlékszem, hogy gyerekkoromban az óvodában mi is csináltunk ilyet, és égettük az óriás szalmabábút. Őszintén megvallva mi nem igazán tartjuk ezeket a hagyományokat, de az egyértelmű, hogy mindenképp egy üde színfoltja a magyarországi kultúrának. Érdekesség, hogy ma már ezekbe a hagyományokba a gyermekeket is bevonják, azonban régebben ez pont ellenkezőleg volt, tehát a farsang legvégét mindig csak a felnőttek ünnepelték, ugyanis a néphagyomány szerint a gyerekek jelenléte elrontja a varázslatot, nos ma már belátható, hogy a tél elmúlása sokkal inkább a kora tavaszi melegektől függ, mintsem a varázslástól.

Másrészt a busójáráson túl, az időszak legnagyobb jellegzetessége a puha, omlósra sütött fánk. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Farsangkor fánkot kell enni, legyen az akár bolti, vagy pedig otthon készített. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban sütünk, és baracklekvárral töltünk.

Legvégül egy egyszerű fánk recept:

Hozzávalók:

50 dkg liszt
15 dkg vaj
5 dkg élesztő
2 tojás
1 csomag vaníliás cukor
8 dkg cukor
rum ízlés szerint
csipet só
1 db citrom reszelt héja

Elkészítés:

1. Az élesztőt kevés langyos tejben feloldjuk, adunk hozzá egy keveset a kimért lisztből és cukorból. A tésztát meleg helyen, letakarva kelesztjük megközelítőleg fél óráig.

2. A maradék tejet a tojásokkal, sóval, rummal, cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal elkeverjük. Hozzáadjuk a megkelt tésztát és a maradék lisztet. Végül beledolgozzuk a puha vajat és alaposan összegyúrjuk. 15 percig pihentetjük.

3. Kisebb bögrényi adagokat kiveszünk a tésztából, majd golyóvá formázzuk, egymástól kellő távolságban lisztezett deszkára tesszük. Majd a golyókat szélesszájú vizes pohár talpával egyformára lelapítjuk, konyharuhával letakarjuk és meleg helyen ismét kelesztjük egy rövid ideig.

4. Nagyobb lábasban olajat forrósítunk. A fánkokról a konyharuhát sütés előtt 10 perccel levesszük, hogy a felszínük kissé megszáradjon, vagyis kérget kapjon.

5. A meleg olajba tesszük a fánkokat először a felső oldalukkal lefelé, és fedő alatt kb. 3-4 percig sütjük. A fedőt levesszük, megfordítjuk óvatosan a fánkokat és a másik oldalon is világosbarnára sütjük.

6. A fánkokat kivesszük az olajból, papír kéztörlőn lecsepegtetjük, porcukorral megszórva, esetleg lekvárral töltve tálaljuk.

Így küzdd le az édesség utáni sóvárgást

Szinte mindenki tudja milyen, amikor megkívánunk valami édeset. Ez teljesen normális, azonban mi a helyzet azzal, amikor szinte sóvárgunk utána?

Elértem a kívánt testsúlyt, mi a teendő ezután?

Sokan azt gondolják a legnehezebb feladat a fogyókúra, hiszen rengeteg erőfeszítést kíván a plusz kilóktól való megszabadulás, azonban több figyelmet kellene fordítani a súly megtartásának mikéntjére is, hiszem egészen más viselkedésformát kíván egy fogyókúra és mást a súly megtartása.

Mit jelent a liofilizálás?

A liofilizálás, vagy más néven fagyasztva szárítás az egyik legkíméletesebb tartósítási módszer, melynek során a teljes víztartalmat eltávolítják, így a gyümölcs minden értékes összetevője, tápanyaga teljes egészében megmarad.

Póráz nélküli kutyasétáltatás?

Vidéken fel sem merül a kutyasétáltatás gondolata, a városokban lakásban tartott kutyusoknak viszont kötelező napi háromszor. Az azonban, hogy mennyi szabadságot adunk kedvenceinknek a szabadban, sokszor egyéni döntés kérdése. Számos vélemény terjed ebben a témában, de vajon mi a helyes? Van-e egyáltalán helyesnek mondható magatartás?

Miért isszuk a gyomorkeserűket?


A gyomorkeserűk nevét nagyon helyesen kapcsolják össze sokan a gyógynövényekkel. Nagyszüleink idején bevett szokás volt, egy kiadós étkezés után egy korty gyomorkeserűt elfogyasztani. Én magam nem szeretem őket, de sokszor mégis gyógyírt jelentenek bizonyos problémákra. Melyek a gyomorkeserűk előnyei, mire használjuk, miért lehet szükség rájuk?