Menü

Mit jelent a hold légzés és mi a szerepe az elalvásban?

Az alvászavarok manapság népbetegséggé váltak: egyre többen küzdenek azzal, hogy hosszú percekig, sőt órákig forgolódnak az ágyban, mire végre sikerül elaludniuk. A stressz, a képernyők kék fénye, a felgyorsult életmód és a túl sok inger mind hozzájárul ahhoz, hogy este nehéz kikapcsolni. Sokan gyógyszerekhez vagy altatókhoz nyúlnak, pedig létezik egy teljesen természetes, ősi módszer is, amely már évszázadok óta segíti a megnyugvást: ez a hold légzés.

Mi az a hold légzés?

A jógikus tanítások szerint testünk jobb és bal oldala eltérő energiákat hordoz. A jobb orrlyukhoz a „napcsatorna” kapcsolódik, amely az aktivitást, a cselekvést és a vitalitást erősíti. A bal orrlyuk viszont a „holdcsatornához” kötődik, amely a nyugalmat, a pihenést és a befelé fordulást támogatja.

Amikor tudatosan a bal orrlyukon keresztül lélegzünk, az idegrendszer paraszimpatikus része aktiválódik. Ez az a rendszer, amely a testet megnyugtatja: lassítja a pulzust, csökkenti a stresszhormonok szintjét, és elősegíti a testi-lelki ellazulást. Nem véletlen tehát, hogy a hold légzést régóta alkalmazzák álmatlanság, szorongás vagy akár túlzott idegi feszültség ellen.

Hogyan végezzük el a hold légzést?

Üljünk vagy feküdjünk kényelmesen. Fontos, hogy a gerincünk legyen egyenes, de közben lazítsuk el az izmainkat.

Csukjuk be a jobb orrlyukunkat. Használhatjuk ehhez a hüvelykujjunkat vagy a mutató- és középső ujjunkat.

Lélegezzünk lassan a bal orrlyukon keresztül. Húzzuk be a levegőt mélyen, egészen a hasunkig.

Tartsuk bent egy pillanatra, majd ugyanúgy a bal orrlyukon keresztül fújjuk ki a levegőt.

Ismételjük néhány percig, amíg érezni nem kezdjük, hogy a test és az elme is megnyugszik.

Már 1–2 perc gyakorlás után észrevehetjük, hogy lelassul a gondolatáramlás, könnyebb elengedni a napi feszültségeket, és az álom is gyorsabban ránk talál.

Mikor érdemes alkalmazni?

Elalvás előtt: ha forgolódunk és nem jön álom a szemünkre.

Stresszes helyzetekben: amikor túl sok a nyomás, és gyorsan le kell higgadni.

Meditáció vagy relaxáció részeként: segít mélyebb belső csendet megélni.

A hold légzés tehát egy egyszerű, bárhol és bármikor végezhető gyakorlat, amely semmilyen segédeszközt nem igényel. Elég hozzá a figyelmünk és néhány perc nyugodt légzés – cserébe könnyebben elalszunk, kipihentebben ébredünk, és jobban kezeljük a mindennapi stresszt.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?