Menü

Sport és a lelki egészség

Arról már sokat hallottunk, hogy a rendszeres mozgás milyen hatással van a testünkre, szervezetünkre, egészségünkre, fogyókúránkra, alakformálásunkra, fittségünkre, arról azonban kevés szó esik, hogy a rendszeres testmozgás mentális egészségünkre is jó hatással van.

A mozgás kedélyjavító hatásáról, a lelki egészség fontosságáról nem szabad elfeledkeznünk, de ezen kívül számos más egyéb tanulmányok által igazolt jótékony hatás is érvényesül. A sport kifejezetten jó hatású az agy működésére nézve, ugyanis segíti a koncentrációt, javítja a tanulási képességet, fejleszti a memóriát.

Jobban és pihentetőbben alszunk tőle, növeli a motivációnkat a hétköznapi feladatokhoz, illetve rendszeres testmozgással megelőzhető a depresszió kialakulása, hiszen oldja a szorongást.

Egész egyszerűen az ember általános közérzete javul egy szabadtéri sétával, túrával, futással, egy otthoni edzéssel, egy konditermi erősítéssel, egy közösségi kocogással, ettől pedig javul az önértékelésünk, nő az önbizalmunk.

Mennyivel jobb egy mentális betegséget ily módon megelőzni, semmint gyógyszerrel kezelni a már kialakult betegséget. Ha a prevencióról beszélünk, akkor a sport feltétlen megemlítendő!

A mozgás hatására szervezetünkben olyan folyamatok játszódnak le, melyek javítják életminőséget, s régóta jól tudjuk, hogy a testi és lelki állapotunk szorosan összefügg egymással.

Vegyük példának a pandémiát, s az ezzel járó bezártságot, korlátozásokat, karantént, online tanulást, home office életmódot. Aki ezt a maga javára fordította és amikor lehetett kiment a szabadba edzeni, futni, túrázni, biciklizni vagy otthonában edzett, tornázott, szobabiciklizett, ők sokkal egészségsebben és fittebben jöttek ki a járványhullámokból, mint akik a televízió és a laptop előtti nassolást, folyamatos habzsolást és az ezzel járó többletkalóriabevitelt választották.

Akik egyfajta lehetőségként tekintettek a pandémia miatti lezárásokra és rendszeresen edzettek, fokozták fizikai aktivitásukat, ők nemcsak fizikailag, de mentálisan is jobb állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik semmit sem mozogtak.

Nem meglepő módon azok, akik kevesebbet vagy semmit sem mozogtak, jelentősen nagyobb arányban számoltak be hízásról, testsúlynövekedésről. Akik sportoltak, azok súlya stagnált, vagy csökkent. Akik pedig hízásról számoltak be, közülük gyakoribb volt a depresszió, a fogyókúra miatti kényszer okozta rosszkedv, önmagukkal való elégedetlenség, önbizalmuk csökkenése.

Ha a rendszeres testedzés életünk részévé válik, akkor mint fizikailag, mint mentálisan jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben.

Hogyan küzdjük le a vizsgadrukkot?

Mindenki átélte már, senkinek sem ismeretlen a vizsgadrukk érzése: az izgalom, a gombóc a torokban, a gyomorpanasz, az izzadó tenyér, a remegés, az izgulás. Ezzel az állapottal előbb-utóbb mindenki találkozik az élete során, a vizsgadrukk azonban leküzdhető.

Hogyan győzhető le a vizsgadrukk?

Nemrég volt az érettségi, most következik az egyetemi vizsgaidőszak: kemény időszak a diákoknak, bármivel is küzdjenek jelenleg. Adódik a kérdés, hogy milyen tüneteket okozhat a szorongás, az izgalom, és mit tehetünk ellene? A vizsgadrukk voltaképpen nem más, mint szervezetünk stresszreakciója, amely azonban leküzdhető. Megszüntetni nem lehet, de csökkenteni igen.

A soványság internetes kultusza

Az utóbbi időben szerintem mindenki megfigyelte, hogy tombol a diétaláz a különböző közösségi média platformokon, és nem is csak a hírességek miatt. Ki ne ismerné a folyamatos “előtte-utána” fotókat, vagy a “transformation” videókat. Az úgynevezett body positivity kampány a mai közösségi médiában átcsap egy folyamatos fogyás kampányba, és a soványság kultusza alakul ki az emberek körében.

Energiaforrások sportoláskor: gélek, gumicukor, kóla és társai

A gumicukor, csokoládé, kóla gyakori választás sportolók körében, amikor gyors energiaforrásra van szükségük, mások gélekre, energiazselékre, italporokra, gondosan kimért grammnyi adagokra esküsznek. Vajon melyek a leghasznosabb energiaforrások a sportolók számára?

Az első benyomás pszichológiája

Az első benyomás a társunkkal való első találkozás során, a róla kialakult tudásunkat jelenti, amelyet a fizikai megjelenése, non-verbális, és verbális jelzései határoznak meg. A kognitív reprezentáció, azaz az elmében létrejövő mentális kép egyik formája a másokról alkotott tudás. Az első benyomás a társunkkal való első találkozás során, a róla kialakult tudásunkat jelenti. Külső, látható fizikai és viselkedési jegyeiből gyakran téves következtetéseket vonunk le a személyiségére vonatkozóan. Ezek a jegyek ugyanis általában az adott szituációról, és nem a személyiségről beszélnek.