Menü

Tudta, hogy a rágózás egészséges is lehet?

Bár alapvetően nem az egészséges táplálkozás része a rágógumi, ettől függetlenül még lehet egészséges hatása, hiszen ma már találunk cukormentes és gyógynövényes rágót is a boltok polcain.

A rágónak egyébként már régóta ismerik a szerepét a szájhigiéniában, emiatt is egy kelendő élvezeti cikk. Nem csak friss leheletet biztosít, oldja a stresszt és a fogakat is segít tisztán tartani. De ez nem minden, hiszen olyan jótékony hatásait is felfedezték, hogy például segít a cigarettáról való leszokásban, erősíti a rágóizmokat és csökkenti a lepedék kialakulásának esélyét.

Bár cukormentes kiszerelésben is kapni, a rágók általában édes ízűek, így jó taktika lehet diétázóknak, hogy ha nagyon kívánnak valamilyen édes élelmiszert, inkább próbáljanak rágózni egy kicsit és több folyadékot fogyasztani. Ettől csökken az étvágy, illetve bár édes ízt éreztek, valójában nem fogyasztottak cukrot. Ez egy nagy segítség lehet annak, aki fogyni szeretne, de kifejezetten édesszájú.

Mint fentebb említettük, a rágózás erősíti a rágóizmokat, valamint a rágástól termelődő nyál miatt kevésbé alakul ki lepedék a fogakon. A rágóizom a testünk legerősebb izma, ezért ennek rendszeres használata is hasonló eredményt produkál a testben, mint a testmozgás. Ezen kívül a megnövekedett nyáltermelés beindítja az emésztési reakciót is, valamint a rágás, mint fizikai tevékenység, stresszcsökkentő hatással is bír.

Bár keveset hallani erről, de egyes pszichológusok szerint a memóriát is javítja a rágás, mivel ilyenkor stimulálódik a hippocampus, vagy magyarosan hippokampusz. Ez az agyterület a nagyagy, vagyis előagy része, nagyjából a halánték mögött található és a tanulás és az emlékezet elsődleges idegi központja. Azt is hozzáteszik, hogy a rágás által több vér jut az agyba, így a megnövekedett oxigénellátás is javíthatja az agyműködést és a memóriát.

Persze az eddig felsorolt jótékony hatásai a rágózásnak nem jelentik azt, hogy mértéktelenül is lehetne fogyasztani. A mértékletesség – mint szinte minden más területén az egészségmegőrzésnek – itt is kulcsszerepet játszik. A fogorvosok és szájsebészek által ajánlott mennyiség étkezések után maximum 15 perc, naponta 4-5 alkalommal.

Mi történik akkor, ha esetleg túl sokat rágózunk? Ahogy pozitívan hathat az emésztésre a nyáltermelés, így, ha túlzásba visszük a rágózást, akkor akár túl sok is lehet a termelődő gyomorsav. Ettől éghet a gyomrunk, sőt, akár gyomorfekély is kialakulhat. Emellett pedig ne felejtsük el azt sem, hogy a rágógumiban nagyrészt mesterséges összetevők vannak, mint például ízesítőanyagok, glükóz-szirup és édesítőszerek is, amik rendszeres és túlzott fogyasztása szintén rossz hatással van szervezetünkre.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?