A Coca Cola hatása szervezetünkre
- Dátum: 2022.04.01., 04:52
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- alvászavar, cola, cukor, immunrendszer, koffein, nyugtalanság, szénsavas, szív- és érrendszer, túlsúly, üdítő, vércukor, vérnyomás, vese, vitaminhiány
Természetesen senki sem fog megbetegedni egy pohár Cola elfogyasztása után, sőt, ha alkalmanként fogyaszt belőle sem feltétlen kell számolnia egészségügyi kockázattal. Ám ne felejtsük el, hogy könnyű észrevétlenül sokat fogyasztani belőle, mivel ’csak’ folyadék és ha a rendszeres cukros üdítő mellett mozgásszegény életmódot folytatunk és a megfelelő tápanyagbevitelre sem figyelünk, könnyen találhatjuk magunkat olyan helyzetben, ami elkerülhető, ha egy kicsit odafigyelünk arra, mire van szüksége a testünknek.
A Cola pontos receptje bár nem ismert, azt tudjuk, hogy a gyártó csak az üdítő alapjául szolgáló sűrítményt gyártja, majd azt a palackozó gyárakban hígítják, édesítik a helyi igényekhez mérten, szénsavval dúsítják, végül pedig palackozzák. Tulajdonképp a legfontosabb összetevők egyike a cukor és a koffein. Na de milyen hatással van mindez szervezetünkre?

Az egyik gyakori tünet, amit az üdítőital rendszeres és túlzott fogyasztása okoz, az a vitaminhiány. A Cola foszforsavat is tartalmaz, ami vízhajtó tulajdonságú, így a vízben oldódó vitaminokat és tápanyagokat is ’kimossa’ a szervezetből. Ez a folyamat viszonylag gyors, már az elfogyasztás után egy órával is érzékelhető a vízhajtó hatás, persze esetenkénti fogyasztás esetén ez nem okoz tartós problémát.
Egy szintén viszonylag gyorsan érzékelhető hatása a kólának a nyugtalanság, túlzott aktivitás. A Cola koffeintartalma nagyjából megegyezik a kávéval, tehát ha valaki nem egy kisebb dobozzal fogyaszt belőle, hanem rendszeresen 1-2 litert iszik, az hosszú távon magas vérnyomáshoz, nyugtalansághoz és alváshiányhoz is vezethet. Van, amikor fejfájás és ingerlékenység jelenik meg először, később pedig alvásproblémák és nyugtalanság.

Talán senkinek sem mondunk újat azzal, hogy a Cola rendszeres és túlzott fogyasztása túlsúlyhoz vezet. Nagy mennyiségben tartalmaz cukrot, így, ha nem figyelünk, könnyen felszalad néhány kiló. A túlsúly önmagában nem feltétlen okoz problémát, ám hosszú távon az immunrendszerünk gyengüléséhez, a vércukorszint instabilitásához és különböző szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.
Végül pedig mindenképp említést kell tennünk a termék cukormentes verzióiról. Bár valóban nem tartalmaznak cukrot, helyette mesterséges édesítőszerekkel érik el ugyanazt az ízhatást. A mesterséges édesítőszerek nagy mennyiségben szintén károsak a szervezetünkre, különösen a vesénket terheli meg, így a cukormentes termékek sem számítanak egészségesebbnek és ezek fogyasztására is érdemes odafigyelnünk, ha meg szeretnénk őrizni testünk egészségét.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?