A szuperérzékeny gyermek jellemzői
- Dátum: 2022.04.30., 02:11
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- család, érzelem, gyermek, kontroll, lélek, nehézségek, nevelés, pedagógia, psziché, szuperérzékeny
A szuperérzékeny gyerek sokszor megkapja, hogy hisztis vagy kezelhetetlen, pedig nem azért viselkedik úgy, ahogy, mert bosszantani akarja a felnőtteket, hanem mert így működik az idegrendszere.
A szuperérzékeny gyerekeket gyakran félreértik, mert a reakcióik nem mindig érthetők a környezetük számára. A viselkedésükkel összezavarhatják a felnőtteket, akik sok esetben ilyenkor csak felcímkézik a gyereket hisztisnek vagy kezelhetetlennek. Pedig fontos lenne, hogy ismerjük a szuperérzékenység (más néven: hiperérzékenység, hiperszenzitivitás, túlérzékenység) jeleit, hogy ne büntessük a gyerekeket azért, amiről nem tehetnek, hanem inkább segítsünk nekik kihozni önmagukból a legjobbat.
1. Érzelmi szélsőségeket él át
A szuperérzékeny gyerek idegrendszere úgy működik, hogy az érzelmeit sokkal mélyebben éli meg, mint más gyerekek. A szakember páciensei között a szülők gyakran úgy írják le a szuperérzékeny gyereket, mint aki két véglet között képes csak létezni: vagy a felhők között jár, és eksztatikus állapotban van, vagy dühöng és úgy visít, mintha nyúznák. Nincs arany középút a viselkedésében. A külső szemlélő számára a gyerek irracionális és extrém reakciói érthetetlenek lehetnek, főleg, mert pillanatok alatt képes egyik végletből a másikba esni.
2. Intenzívebben érik az ingerek
A környezet, külvilág ingerei sokkal intenzívebben hatnak a szuperérzékeny gyerek idegrendszerére. A hangokat, illatokat, ízeket, minden érzékelést felfokozottan él meg. Emiatt előfordulhat az is, hogy például nem akar sok ember közé menni, elutasít bizonyos erős illatú, ízű ételeket, vagy óriási balhét csap, ha nem a kedvenc nadrágját akarjuk ráadni. Ráadásul ezt a felfokozott érzékelést gyakran kiterjesztik a környezetükre is: „Például egy kislány, akivel most dolgozom, ragaszkodik ahhoz, hogy az anyukája csak leengedve hordhatja a haját – írja a pszichológus –, és nagyon ideges lesz, ha az anya mégis feltűzi a saját haját.”
3. Könnyebben kiborul
Mivel sokkal érzékenyebben érik az ingerek, ezért a szuperérzékeny gyerek reakciói között gyakrabban szerepelnek a kiborulások, összeomlások, amiket hisztiként értelmezhet a környezet. Pedig nem tipikus hisztivel van ilyenkor dolgunk, csupán az intenzív érzelmek intenzív reakciókat vonnak maguk után.
4. Nagy szükségük van a kontrollra
A szuperérzékeny gyerek bizonyos helyzetekben kifejezetten rugalmatlan bír lenni, épp azért, mert olyan intenzíven érkeznek hozzá az ingerek, hogy muszáj kontrollálnia a környezetét, amennyire csak lehet. Ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, arra van szüksége, hogy kiszámítható ingerek érjék, ezért kis diktátorként viselkedhet: meg akarja határozni azt is, hova üljenek a családtagok az ebédlőasztal körül vagy, hogy milyen ruhákat vegyen fel az apukája. Ezzel nem uralkodni akar a család felett, hanem a környezetét igyekszik kézben tartani, hogy a benti érzelmi káosz felett át tudja venni az uralmat. A szakember szerint jellemző, hogy minél nagyobb káoszt érez odabenn a gyerek, annál inkább erősödik a környezete feletti kontrollra törekvése.
5. Nem bírja, ha kijavítják
Még ha jó szándékkal is akarjuk kijavítani a szuperérzékeny gyerek mondanivalóját, vagy amit kitalált a fejében, szinte biztos, hogy ez a törekvésünk nem fog jól elsülni, mert úgy érezheti, hogy leszidjuk vagy megszégyenítjük a korrigálással.
A reakciói változatosak lehetnek a szakember szerint, vérmérséklettől és személyiségtől függően a gyerek nevethet, méregbe gurulhat vagy akár el is rohanhat hirtelen a szemünk elől ilyen esetben. Ezek mind olyan stratégiák a szuperérzékeny gyerek számára, melyekkel a nehéz érzésekkel igyekszik megbirkózni.
Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.
Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.
„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.