Menü

A szuperérzékeny gyermek jellemzői

A szuperérzékeny gyerek sokszor megkapja, hogy hisztis vagy kezelhetetlen, pedig nem azért viselkedik úgy, ahogy, mert bosszantani akarja a felnőtteket, hanem mert így működik az idegrendszere.

A szuperérzékeny gyerekeket gyakran félreértik, mert a reakcióik nem mindig érthetők a környezetük számára. A viselkedésükkel összezavarhatják a felnőtteket, akik sok esetben ilyenkor csak felcímkézik a gyereket hisztisnek vagy kezelhetetlennek. Pedig fontos lenne, hogy ismerjük a szuperérzékenység (más néven: hiperérzékenység, hiperszenzitivitás, túlérzékenység) jeleit, hogy ne büntessük a gyerekeket azért, amiről nem tehetnek, hanem inkább segítsünk nekik kihozni önmagukból a legjobbat.

1. Érzelmi szélsőségeket él át

A szuperérzékeny gyerek idegrendszere úgy működik, hogy az érzelmeit sokkal mélyebben éli meg, mint más gyerekek. A szakember páciensei között a szülők gyakran úgy írják le a szuperérzékeny gyereket, mint aki két véglet között képes csak létezni: vagy a felhők között jár, és eksztatikus állapotban van, vagy dühöng és úgy visít, mintha nyúznák. Nincs arany középút a viselkedésében. A külső szemlélő számára a gyerek irracionális és extrém reakciói érthetetlenek lehetnek, főleg, mert pillanatok alatt képes egyik végletből a másikba esni.

2. Intenzívebben érik az ingerek

A környezet, külvilág ingerei sokkal intenzívebben hatnak a szuperérzékeny gyerek idegrendszerére. A hangokat, illatokat, ízeket, minden érzékelést felfokozottan él meg. Emiatt előfordulhat az is, hogy például nem akar sok ember közé menni, elutasít bizonyos erős illatú, ízű ételeket, vagy óriási balhét csap, ha nem a kedvenc nadrágját akarjuk ráadni. Ráadásul ezt a felfokozott érzékelést gyakran kiterjesztik a környezetükre is: „Például egy kislány, akivel most dolgozom, ragaszkodik ahhoz, hogy az anyukája csak leengedve hordhatja a haját – írja a pszichológus –, és nagyon ideges lesz, ha az anya mégis feltűzi a saját haját.”

3. Könnyebben kiborul

Mivel sokkal érzékenyebben érik az ingerek, ezért a szuperérzékeny gyerek reakciói között gyakrabban szerepelnek a kiborulások, összeomlások, amiket hisztiként értelmezhet a környezet. Pedig nem tipikus hisztivel van ilyenkor dolgunk, csupán az intenzív érzelmek intenzív reakciókat vonnak maguk után.

4. Nagy szükségük van a kontrollra

A szuperérzékeny gyerek bizonyos helyzetekben kifejezetten rugalmatlan bír lenni, épp azért, mert olyan intenzíven érkeznek hozzá az ingerek, hogy muszáj kontrollálnia a környezetét, amennyire csak lehet. Ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, arra van szüksége, hogy kiszámítható ingerek érjék, ezért kis diktátorként viselkedhet: meg akarja határozni azt is, hova üljenek a családtagok az ebédlőasztal körül vagy, hogy milyen ruhákat vegyen fel az apukája. Ezzel nem uralkodni akar a család felett, hanem a környezetét igyekszik kézben tartani, hogy a benti érzelmi káosz felett át tudja venni az uralmat. A szakember szerint jellemző, hogy minél nagyobb káoszt érez odabenn a gyerek, annál inkább erősödik a környezete feletti kontrollra törekvése.

5. Nem bírja, ha kijavítják

Még ha jó szándékkal is akarjuk kijavítani a szuperérzékeny gyerek mondanivalóját, vagy amit kitalált a fejében, szinte biztos, hogy ez a törekvésünk nem fog jól elsülni, mert úgy érezheti, hogy leszidjuk vagy megszégyenítjük a korrigálással.

A reakciói változatosak lehetnek a szakember szerint, vérmérséklettől és személyiségtől függően a gyerek nevethet, méregbe gurulhat vagy akár el is rohanhat hirtelen a szemünk elől ilyen esetben. Ezek mind olyan stratégiák a szuperérzékeny gyerek számára, melyekkel a nehéz érzésekkel igyekszik megbirkózni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.