Menü

A szuperérzékeny gyermek jellemzői

A szuperérzékeny gyerek sokszor megkapja, hogy hisztis vagy kezelhetetlen, pedig nem azért viselkedik úgy, ahogy, mert bosszantani akarja a felnőtteket, hanem mert így működik az idegrendszere.

A szuperérzékeny gyerekeket gyakran félreértik, mert a reakcióik nem mindig érthetők a környezetük számára. A viselkedésükkel összezavarhatják a felnőtteket, akik sok esetben ilyenkor csak felcímkézik a gyereket hisztisnek vagy kezelhetetlennek. Pedig fontos lenne, hogy ismerjük a szuperérzékenység (más néven: hiperérzékenység, hiperszenzitivitás, túlérzékenység) jeleit, hogy ne büntessük a gyerekeket azért, amiről nem tehetnek, hanem inkább segítsünk nekik kihozni önmagukból a legjobbat.

1. Érzelmi szélsőségeket él át

A szuperérzékeny gyerek idegrendszere úgy működik, hogy az érzelmeit sokkal mélyebben éli meg, mint más gyerekek. A szakember páciensei között a szülők gyakran úgy írják le a szuperérzékeny gyereket, mint aki két véglet között képes csak létezni: vagy a felhők között jár, és eksztatikus állapotban van, vagy dühöng és úgy visít, mintha nyúznák. Nincs arany középút a viselkedésében. A külső szemlélő számára a gyerek irracionális és extrém reakciói érthetetlenek lehetnek, főleg, mert pillanatok alatt képes egyik végletből a másikba esni.

2. Intenzívebben érik az ingerek

A környezet, külvilág ingerei sokkal intenzívebben hatnak a szuperérzékeny gyerek idegrendszerére. A hangokat, illatokat, ízeket, minden érzékelést felfokozottan él meg. Emiatt előfordulhat az is, hogy például nem akar sok ember közé menni, elutasít bizonyos erős illatú, ízű ételeket, vagy óriási balhét csap, ha nem a kedvenc nadrágját akarjuk ráadni. Ráadásul ezt a felfokozott érzékelést gyakran kiterjesztik a környezetükre is: „Például egy kislány, akivel most dolgozom, ragaszkodik ahhoz, hogy az anyukája csak leengedve hordhatja a haját – írja a pszichológus –, és nagyon ideges lesz, ha az anya mégis feltűzi a saját haját.”

3. Könnyebben kiborul

Mivel sokkal érzékenyebben érik az ingerek, ezért a szuperérzékeny gyerek reakciói között gyakrabban szerepelnek a kiborulások, összeomlások, amiket hisztiként értelmezhet a környezet. Pedig nem tipikus hisztivel van ilyenkor dolgunk, csupán az intenzív érzelmek intenzív reakciókat vonnak maguk után.

4. Nagy szükségük van a kontrollra

A szuperérzékeny gyerek bizonyos helyzetekben kifejezetten rugalmatlan bír lenni, épp azért, mert olyan intenzíven érkeznek hozzá az ingerek, hogy muszáj kontrollálnia a környezetét, amennyire csak lehet. Ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, arra van szüksége, hogy kiszámítható ingerek érjék, ezért kis diktátorként viselkedhet: meg akarja határozni azt is, hova üljenek a családtagok az ebédlőasztal körül vagy, hogy milyen ruhákat vegyen fel az apukája. Ezzel nem uralkodni akar a család felett, hanem a környezetét igyekszik kézben tartani, hogy a benti érzelmi káosz felett át tudja venni az uralmat. A szakember szerint jellemző, hogy minél nagyobb káoszt érez odabenn a gyerek, annál inkább erősödik a környezete feletti kontrollra törekvése.

5. Nem bírja, ha kijavítják

Még ha jó szándékkal is akarjuk kijavítani a szuperérzékeny gyerek mondanivalóját, vagy amit kitalált a fejében, szinte biztos, hogy ez a törekvésünk nem fog jól elsülni, mert úgy érezheti, hogy leszidjuk vagy megszégyenítjük a korrigálással.

A reakciói változatosak lehetnek a szakember szerint, vérmérséklettől és személyiségtől függően a gyerek nevethet, méregbe gurulhat vagy akár el is rohanhat hirtelen a szemünk elől ilyen esetben. Ezek mind olyan stratégiák a szuperérzékeny gyerek számára, melyekkel a nehéz érzésekkel igyekszik megbirkózni.

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?