Menü

A nyár slágere – sárgarépalé

Elkészítési módjai közt szinte minden megtalálható, egészen a főzéstől kezdve a pároláson át a sütésig, ráadásul még levét is fogyaszthatjuk kipréselve. Akkor tudja kifejteni legjobban egészségügyi hatását, ha frissen préselve fogyasztjuk. Rendkívül magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt kiváló immunerősítő, akár minden nap is fogyaszthatjuk.

Hogy csak néhányat soroljunk fel a teljessége igénye nélkül, a sárgarépa ásványi anyag tartalma a következőkből áll: kálium, kalcium, nátrium, vas, magnézium, króm. Vitamintartalma sem sokkal marad el, található benne A-vitamin, B-1-vitamin, B-6 vitamin, B-2 vitamin, C-vitamin, E- és K-vitamin is, valamint az A-vitamin elővitaminját, a karotint is nagy koncentrációban tartalmazza. Ez zsírban oldódik, így, ha épp diétázunk is, érdemes egy teáskanál lenmagolajjal együtt fogyasztani.

Azért is rendkívül egészséges és fontos a sárgarépa fogyasztása, mert a benne található A-vitamin elengedhetetlen az egészségünk számára. Talán el sem hinnénk, de rendszeres fogyasztásával szinte érezhetően javul a látás, a bőr állapota, valamint a csontritkulást is késleltet.

Hogy még inkább megőrizzük a sárgarépa tápanyagait és vitaminjait, érdemes biorépát vásárolni, mivel annak nem kell lehámozni a külső rétegét, elég csak megdörzsölni és megmosni. Hogy miért fontos ez? A sárgarépában is, mint sok más zöldségben, a héjához közel találhatók legnagyobb koncentrátumban a hasznos anyagok, így érdemes ezt a részét is felhasználni, főleg, ha nyersen fogyasztjuk.

A csontok egészsége mellett a fogakra is jó hatással van, javítja az állapotukat és a szerkezetüket. A gyomor- és bélrendszert is javítja, mivel étvágyserkentő, csökkenti a gyomorégést, tisztítja a beleket és serkenti a bélműködést, valamint kihajtja azokat a baktériumokat a belekből, amik nem segítik, hanem gátolják a felszívódást. A szájnyálkahártya sebeire is gyógyító hatással van mézzel összekeverve, mivel fertőtlenít.

Említettük, hogy jótékony hatással van a szemre is. Ez három benne található tápanyagnak köszönhető, ezek pedig a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin. A béta-karotin megakadályozza a különböző szembetegségek – mint például a szürkületi vakság – kialakulását, a lutein és a zeaxantin pedig az időskori látásromlást késlelteti.

Általánosan is javítja az immunrendszert, egyrészt a bélrendszer méregtelenítésével, másrészt a májra kifejtett regeneráló hatásával. A benne található rengeteg vitaminnak köszönhetően vitalizáló hatású is, valamint javítja a szervezet ellenállóképességét a különböző fertőzésekkel szemben.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?