Menü

Könnyű saláták nyárra

Sokan tapasztaljuk, hogy a nagy melegben nem esik jól a nehéz étel. Sokkal inkább kívánjuk a lédús gyümölcsöket, a könnyű zöldségeket és a folyadékot. Ám attól, hogy salátát és könnyű ételeket eszünk, nem feltétlen kell lemondani az energiáról és a tápanyagokról. Mutatjuk, milyen könnyű nyári salátákkal érdemes kísérletezni, ha egészségesen és tartalmasan szeretnél étkezni ebben a hőségben is.

Rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak a zöld leveles zöldségek. Aki rendszeresen fogyaszt salátát, annak a C-vitamin, E-vitamin, a folsav és a likopin szintje biztosan nem fog lecsökkenni. Lehetőleg friss zöldségeket használjunk fel a salátákhoz, hiszen azok tartalmazzák a legtöbb vitamint és tápanyagot, valamint, ha tehetjük, ezekből is válasszunk bio gazdaságból származót.

Az egyik legegyszerűbb könnyű nyári saláta a napfény saláta. Mindössze néhány alapanyagra van szükség hozzá, ezek pedig a következők: fejes saláta, kígyóuborka, póréhagyma, hónapos retek, só, borecet és olívaolaj. Az a legjobb ezekben a salátákban, hogy a hozzávalók arányai nem befolyásolják a végeredményt, hiszen mindenki a saját ízlésére formálhatja azzal, hogy valamiből kevesebbet vagy többet ad hozzá. A sóval és a borecettel csak óvatosan bánjunk, valamint, ha köretként szeretnénk fogyasztani, érdemes szárnyasokkal vagy halételekkel párosítani.

Egy másik rendkívül közkedvelt saláta recept a görög saláta. Ezt mi magunk is könnyedén elkészíthetjük. A hozzávalók közt találunk paradicsomot, salátát, uborkát, fetasajtot, vöröshagymát, fokhagymát, olívabogyót, ecetet, olívaolajat, fekete borsot és sót. Egy kicsit feldobhatjuk, ha használunk néhány szem olajbogyót is, illetve a vöröshagyma helyett sokan a lilahagymát részesítik előnyben. Csak kockázzuk fel a zöldségeket és a sajtot, ízesítsük a sóval, borssal ecettel, öntsünk rá egy kis olívaolajat és készen van az ízletes és frissítő görög saláta. Kiválóan megy akár sültekhez is köretként, kifejezetten borjúhoz.

Ha egy kicsit ’magyarosabb’ salátára vágyunk, akkor a vitaminsaláta lesz a nekünk való. Az alapanyagok a következők: uborka, hónapos retek, újhagyma, zöldpaprika, tejföl, juhtúró, reszelt sajt, só, bors, citrom, porcukor, zöldpetrezselyem és fokhagyma. A hozzávalókat felkockázzuk, majd a citrom levében feloldjuk a cukrot – 1-2 kiskanál – végül pedig hozzáadjuk a sajtot is. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, a tetejére pedig apróra vágott petrezselymet szórunk. Akár húsokhoz is kiváló köret, de önmagában is megállja a helyét egy könnyű ebéd vagy vacsora során.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?