Menü

Időskori elhízás

Ahogy eltelik felettünk az idő, nem csak kívülről kezd meglátszani a korunk, ráncok és ritkásabb haj formájában, hanem testünk és vele együtt anyagcserénk is változik. Sokszor hallhatjuk, hogy valaki hiába eszi ugyanazt és ugyanannyit, valamint sportol épp olyan gyakran, mint fiatalon, mégis valamiért szépen lassan nőnek a zsírpárnák és felkúszik pár kilogramm. Ez nem csak néhány emberre jellemző, ez az időskori elhízás mindenkit érint, igaz, kit jobban, kit kevésbé.

A zsírt a szervezetünk zsírsejtekben tárolja, tulajdonképpen a zsírszövet nagyrészét ez teszi ki. Mint azt már tudjuk, a zsírtól nem olyan egyszerű megszabadulni, ráadásul nem elegendő hozzá az egészséges és változatos táplálkozás, mozgásra is szükség van az egyenlethez. Ha ez nem lenne elég, a már így is elég nehéz zsírbontást az idő is megnehezíti, ugyanis idősebb korunkra a folyamat lelassul. Ezt egy svéd kutatással is igazolták, egészen pontosan a Karolinska kórház munkatársai végeztek el egy tesztet 54 emberen. Két mintát vettek a zsírszövetből 13 év leforgása alatt és egyértelműen igazolták, hogy az idő előrehaladtával a zsír anyagcseréje lelassult.

Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenképpen fel fogunk szedni pár kilót, ahogy öregszünk, ettől függetlenül az anyagcserefolyamatok gyorsasága valóban lelassul, így nekünk kell ezt kompenzálni a táplálkozással és a rendszeres testmozgással. Azt találták, hogy aki ugyanannyi kalóriát fogyaszt, mint fiatalabb korában, annál nagyjából 20%-os súlygyarapodást találtak.

Nagyon leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk, hogy ahogy testünk idősödik, egyre alacsonyabb kalóriabevitelre van szükségünk ugyanannak a testsúlynak a megőrzéséhez. Ez azonban természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen rengeteg egyéb dolog is szerepet játszik a folyamatban, mint például az elfogyasztott ételek minősége. Idősebb korban már jobban oda kell figyelnünk arra, hogy éhgyomorra ne fogyasszunk savas ételeket és italokat, a vércukorszintünk kevésbé alkalmazkodó, így a cukor bevitele is sarkalatos pont, valamint az éjszakai nassolás is sokkal hamarabb megmutatkozik, mint fiatalabb korunkban.

Vannak persze olyan dolgok, amiket nem ilyen egyszerű befolyásolni, mint például az étkezésünket és a testmozgás gyakoriságát. Az idő előrehaladtával nem csak az anyagcserénk, hanem vele együtt a hormonháztartásunk is megváltozik. Bizonyos hormonok szintje csökken – ilyenek például a tesztoszteron és az aldoszteron – bizonyos hormonoké pedig nő – például a kortizol és az LH (nőknél termelődő luteinizáló hormon).

Tulajdonképpen az időskorban bekövetkező endokrin változások magába foglalják azt, hogy az izomerő és a csonttömeg csökken, a zsírszövet mennyisége pedig nő. Ennek köszönhető az, hogy időskorban egy kisebb esés is akár csonttöréshez vezet.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.