Menü

A nikotinról, amit tudni érdemes

A nikotint akkor említjük, amikor a dohányzásról beszélünk, de tudjuk, hogy mi is az és hogyan hat a szervezetünkre?

A nikotin a dohánynövény leveleiben található pszichoaktív vegyület, ami akkor jut a szervezetünkbe, amikor valamilyen dohányterméket használunk, vagyis például dohányzunk. Tulajdonképpen a cigaretta füstjében képződő hatóanyag. Rendkívül addiktív, azaz sokkal könnyebben kialakít függőséget, mint másfajta illegális drogok. először az amerikai őslakosok kezdték használni olyan módon, hogy a dohánylevélből rakott tűz és az abból keletkező füst belélegzésével egy bódult állapotot idéztek elő. Ők erre nem, mint élvezet cikkre gondoltak, hanem inkább rituálék alapjaként szolgált. Innen terjedt el Amerika, majd a felfedezők révén Európa szerte is.

A cigarettához, a pipához és a szivarkához is dohányleveleket használnak, ezek ugyanazon az elven működnek, az égetés során belélegzett füst a lényeg. A másik fajtája a fogyasztásának a száraztubák, vagy rágódohány rágása. Ne gondoljuk, hogy az e-cigaretta, vagy a vízipipa kevésbé káros, hiába ezt üzeni a vevőkörnek, mert a bennük található nikotin pont ugyanannyira káros, mint az elégetett fajtájában.

A lényeg abban rejlik, hogy a nikotin hatást gyakorol az agy „jutalmazó központjára”, gyenge hatása a stressz csökkentése, a reakciók gyorsítása, és az álmosság érzetének csökkentése. A szervezetre gyakorolt élettani hatásai közé tartozik a pulzusszám emelése, az étvágy csökkentése, ebből következik később a magas vérnyomás és az is, hogy ha az esetek többségében, akik abbahagyják a dohányzást, hízni kezdenek. Kellemetlen mellékhatása még a remegés, az izomgörcs és fokozottabb verejtékezés. Mint minden stimuláns szert, ezt is túl lehet adagolni, ami fejfájást, hányingert, hasmenést, izomgyengeséget okoz.

Fontos megjegyezni, hogy dohányzásnál a nikotin mellett sok ás káros összetevő is jelen van, gondoljunk itt a kátrányra, és szénmonoxidra is. Ezek hatással vannak a légutakra, a hörgők működésének teljesítményére, lerakódnak a szervezetben, tüdőben és magas kockázatot jelentenek a daganatos betegségek kialakulásában. Amikor valaki úgy dönt, hogy az egészségesebb életformára vált és megszabadul ettől a káros szenvedélytől, akkor komoly elvonási tünetekkel kell szembenéznie. Szájszárazság, éhség, vagy állandó nassolási inger, álmosság, melyet alvászavar követ, koncentrációs képesség csökkenés, fejfájás, ingerlékenység és rosszabb esetben agresszivitás is hatalmába kerítheti a leszokással küzdő illetőt.

Ezek a tünetek az első két hétben a legerősebbek, majd szépen lassan csökkennek. Manapság rengeteg útja van a leszokásnak. Először is magukkal kell rendezni, hogy meg akarunk szabadulni tőle, utána pedig, ha gyengének érezzük magunkat ehhez a megpróbáltatáshoz, segítséget nyújtanak a gyógyszerek, rágógumik, tapaszok. A gyógyszeres kezelést akkor alkalmazzák inkább, amikor egy leszokónak valamilyen betegséggel kell együtt élnie, és azonnal meg kell állítani a nikotin szervezetbe való jutását. Ezen gyógyszerek hasonló hatásmechanizmus alapján működnek és mindig orvosi felügyelet kell hozzá, ezért vény nélkül nem is kaphatóak.

A nikotin egy erős függőséget okozó pszichoaktív vegyület, melytől nehéz szabadulni, ha a szervezet igényli, ne féljünk segítséget kérni a dohányzásról való leszokáshoz.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.