Menü

Mesés ünnepek

Rohanó hétköznapok végén olyan békés egy kis lámpánál a félhomályban mesét olvasni a gyerekeknek, ez pedig az ünnepek alatt sincs másképp. Vannak olyan klasszikus karácsonyi történetek, amelyeken mi magunk is felnőttünk, s sosem fognak kimenni a divatból. Klasszikus karácsonyi mesék, amit felnőttként is szeretünk.

Hans Christian „A kis gyufaárus lány” című meséjét például mindannyian ismerjük, sok egyéb híres története mellett, mint pl. Az ólomkatona, A rút kiskacsa, A király új ruhája, A kis hableány, A fenyőfa, A hókirálynő stb.

A kis gyufaárus lány története szomorú, ennek ellenére a televízióban a különböző csatornákon gyakran szerepel a karácsonyi időszakban, bár sokak álláspontja szerint nem karácsony meghittségéhez való. A fenyőfa című mese még az előzőnél is szomorúbb.

Andersen meséin általában sírva fakad az ember. Gondoljunk csak a kis fenyőfára, aki csillogó, fényes jövőről álmodik, úgy leli halálát, hogy kivágják karácsonyfának, s kiszáradva, tüzelőként végzi.

Karácsonykor a boldogságot, a szeretetet, az összetartozást ünnepeljük így vannak, akik szerint vidámabb klasszikus karácsonyi meséket illendő összeválogatni gyermekeinknek, nem pedig a szívfacsaró, ámde híres meséket, ám egy bizonyos életkoron túl mindenkinek meg kell ismernie a szomorú karácsonyi történeteket feldolgozó meséket is.

Jacob és Wilhelm Grimm „A suszter manói” című meséje azonban a Grimm-testvérek meséi közé tartozik. A történet szerint a suszter és neje szorgalmas emberek, sokat dolgoznak, mégis majdnem tönkre mennek. Egy este a suszter a kikészített kiszabott bőr helyén egy kész cipőt talál. A dolog naponta megismétlődik, a suszter pedig meggazdagszik, azonban karácsonykor úgy döntenek, meglesik, mi történik éjszaka: s ekkor látják, a bőrökből manók varrnak cipőket. A meztelen kis manóknak a suszter felesége ruhácskákat készít, és ugyan ezután nem jönnek többé a manók, de a suszternak élete végéig jól ment a sora mindig volt munkája, és minden sikerült neki, amihez csak hozzákezdett. Ezt a könnyed, rövidke mesét a kisebbek és a nagyobbak is élvezik, hiszen minden jó, ha jó a vége alapon egy igazi happy enddel zárul a történet.

A Hókirálynő történetén sokan nőttünk fel, amellyel Andersen azt ábrázolja, hogy a jó mindig legyőzi a rosszat. Talán az egyik legidillibb történet a szeretet ünnepén. Hoffmann meséje, a Diótörő is ismert és talán a legklasszikusabbnak mondható karácsonyi történet, mely az 1800-as évek eleje óta már számos feldolgozásban bejárta a világot. A Diótörő legismertebb verziója a balett. Korhatár nélkül imádják az emberek.

S végül említsük meg a Grincs című művet. A jellegzetes mesefigura mindent elkövet, hogy ellopja a karácsonyt és elrontsa az emberek karácsonyi hangulatát, a történet azonban váratlan fordulatot vesz, és végül ő maga is a karácsony rabjává válik.

Válasszunk néhány klasszikus karácsonyi történetet ezek közül, melyekkel kicsit ünnepi hangulatba kerülhetünk. Meséljünk gyermekeinknek minden nap! Én ma a suszter manóit fogom, s remélem még a kamasz fiam is élvezettel fogja hallgatni.

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.

Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola

Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.