Menü

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai, avagy hogyan fogyasszunk belőlük kevesebbet?

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Valóban fontos a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását visszaszorítanunk, sőt, ha lehet, akkor teljesen kivonnunk a hétköznapi étrendünkből, de melyek ezek az élelmiszerek?

Feldolgozott élelmiszernek nevezünk minden olyat, ami konzervdobozba került, előfőzött, mélyhűtött, pasztőrözött vagy előre csomagolt, továbbá feldolgozott élelmiszer, ami különböző átalakításokon ment keresztül, adalékanyagok hozzáadásával készül és magas zsír-és cukortartalmon jellemzi, ezeken felül pedig számos úgynevezett „E” betűt tartalmaz.

Természetesen a feldolgozott élelmiszereknek is vannak fokozatai, egy csomagolt felvágott vagy sajt nem említendő egy lapon a zacskó csokis keksz vagy csipsz összetevőivel, káros hatásaival.

Általában a legkárosabbak azok, amikben sok adalékanyag, nátrium, só, cukor, zsír és egyéb összetevők kapnak helyet, ezeket mindenképp kerülni kell. „E” betű és „E” betű között is van különbség, ugyanis sok minden ezek közül természetes és veszélytelen, például természetes színezék, aroma vagy tartósítószer. Más adalékanyagok viszont nem veszélytelenek, ezért érdemes utánajárni adott élelmiszer összetevőinek.

A fagyasztott élelmiszerek között vannak teljesen ártalmatlanok, például a zöldségek, de ha a mirelit pizzát vizsgáljuk meg közelebbről, akkor látható, hogy telis-tele van mindenféle olyan anyaggal, ami káros az egészségünkre. Ugyanígy rangsorolhatjuk a konzerveket, aszalt gyümölcsöket, csomagolt húsokat, sajtokat.

Óvakodjunk azoktól a termékektől, amely túladalékanyagozott, tele van tömegnövelővel, ízfokozóval. zsírral, sóval.

Az egészséges életmódból ki kell hagyni a csipszeket, ahogyan a zacskós leveseket és instant ételeket, sokat segít az életmódváltoztatásunkban, ha ezeket a típusú ételeket minimálisra csökkentjük.

Na igen, mondani könnyű, de hogyan tudjuk csökkenteni a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását mai rohanó világunkban, amikor szinte mindent készen szeretnénk és azonnal?

Nos részesítsük előnyben az egészséges nassolnivalókat a csokis keksz és csipsz helyett, például a dióféléket és olajos magokat. Értékes alapanyag a zabpehely a reggeli kásánkhoz, melyet nem érdemes zacskósan, félkész állapotban megvásárolni, hiszen pillanatok alatt elkészül.

Vásároljunk aszalt gyümölcsöt, sótlan magokat, teljes kiőrlésű kekszet, darabolt zöldséget és gyümölcsöt, és legyen nálunk, ha megéhezünk.

A fehér liszttel készült pékárut, tésztákat cseréljük teljes kiőrlésűekre, a fehér rizst barna rizzsel, esetleg bulgurral, quionával helyettesíthetjük. Ezek egészségesebb és rostban gazdagabb alternatívák.

A különféle üdítők is feldolgozott élelmiszernek számítanak, ezek helyett igyunk inkább csap- vagy tisztított vizet, cukor nélküli teát, ízesített vizet. Minél több ételt és italt magunk készítsünk el!

Vásárolni pedig soha ne üres gyomorral, éhesen menjünk, mert könnyen elcsábulunk azokra az egészségtelen ételekre, italokra, amit a szemünk megkíván.

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Mi az a kapszula ruhatár?

A „kapszula ruhatár” (angolul: capsule wardrobe) egy olyan ruhatár, amely tudatosan válogatott, kevés, de jól kombinálható alapdarabokból áll. A célja az, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhánk legyen, amelyeket hosszabb ideig tudunk hordani.

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.