Menü

Kik azok a mandula anyák?

A kifejezést bevallom nem ismertem, utána is olvastam, hogy kikről is van szó, s megdöbbenve tudtam meg, hogy a mandula anyák azok, akik állandó fogyókúrával mérgezik lányaik életét. Honnan ez a kifejezés, miért mandula és miért viselkednek így? Erről lesz szó mai cikkünkben.

Vajon meddig lenne elég pár szem mandula egy nap folyamán? Bele se gondoljunk ebbe, nehogy már a gondolattal étkezési zavar szülessen némelyek fejében, mindössze azért hoztam fel a témát, hiszen a mandula anya kifejezés innen ered. Néhány szem mandula alapos elrágcsálásával próbálják éhségüket megszüntetni, ezáltal tovább bírni a nyilvánvaló koplalást, hogy a lehető legtovább a legkarcsúbbak maradjanak.

A fogalom új, de a jelenség régi, hiszen a koplalás, az önsanyargatás, a vékonyság hajszolása, a bűntudat érzése evés után nem újkeletű. A fogyókúra megszállottjai talán étkezési zavarukat sosem ismerik el nyíltan, pedig számukra a vékonyság mindennél fontosabb.

A mandula anyák lányaikat is ebbe a betegségbe hajszolják, hiszen nekik is azt tanácsolják, hogy mindössze pár szem mandulát rágcsáljanak és ezzel csillapítsák éhségüket.

Sajnos nem segít a helyzeten, hogy a vékonyság évtizedeken keresztül volt a szépség alapvető jelképe, s ez a trend talán most igyekszik megtörni és kilépni abból a kliséből, hogy csak egyféle szépség létezik.

Nagyon veszélyes, amit a mandula anyák tesznek lányaikkal hiszen már korán kialakítják bennük az étellel, étkezéssel való nem megfelelő kapcsolatukat, amitől akár életük végéig étkezési zavarban szenvedhetnek és ez súlyos következményekkel járhat.

Olyan mandula anyáról is olvastam, aki felszólította gyermekék a sport abbahagyására, ugyanis csak „étvágyat csinál”.

A legfontosabb dolog, amit egy anya tehet a lánya számára, hogy egészséges életmódra, rendszeres sportra tanítja a gyermekét, ebben mutat példát, nem a kalóriák megszállott számolgatásában.

Meg kell tanítani őket arra, hogy szépségük nem függ attól, hogy mit mutat a mérleg, nem attól lesz valaki boldogabb, ha minél többet fogy, hanem számtalan más csodás tulajdonságért, melytől ők is értékes emberek, ennek pedig semmi köze sincs ahhoz, hogy aznap mit ettek.

Természetesen nem fogom a másik végletű szülőt sem dicsérni, akik „tömik” gyerekeiket, akik egész nap édességet tolnak a gyerekükbe és mozgásszegény életmód jellemzi őket.

A hangsúly és az arany középút a mértékletességen van. Ha pedig bárki cikkem elolvasása után saját evészavarára ismer, soha nem késő felkeresni egy szakembert, aki önsanyargatás helyett megfelelően összeállított étrenddel segíti, hogy csinosak, karcsúak, mégis egészségesek és fittek, erősek, boldogok lehessünk.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben

Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.