Mit jelent a fair trade kereskedelem?
- Dátum: 2023.01.26., 05:03
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
A kereskedelem fogalma az egész emberiség életét végigkíséri, és rengeteg formája van. Viszont általában az egyik fél mindig többet nyer, mint a másik. A modern világban ez a fajta hátrány leginkább a harmadik világ országaiban érezhető. A fair trade, avagy méltányos kereskedelem pedig pont ennek az ellensúlyozására jött létre. Tehát ez alapján a szerződő fél figyelembe veszi a másik körülményeit, értékeit és igazságos hozzáállást tanúsítanak egymással szemben.
Miről szól a méltányos kereskedelem?
A méltányos kereskedelem lényege, hogy a kereskedő és a résztvevő (az általános világpiaci ártól függetlenül) egyedi árban állapodik meg, amely figyelembe veszi a gazdasági, szociális és ökológiai körülményeket, és mindezek alapján fedezi a termelők anyagi és munka ráfordításait. Ezzel pedig leginkább a szegény körülmények között élő mezőgazdasággal foglalkozókat akarják segíteni. Régebben a fair trade egy egyszerű civil kezdeményezés volt néhány ember között világszerte. Azonban az évek alatt kezdett el igazán fejlődni, ennek következtében 1988-ban jelent meg az első fair trade-védjegyes kávé Európában, pontosabban Hollandiában. 1989-ben pedig létrehozták a ma is ismert világszervezetet, ami például a fair trade termékek felcímkézését, árusítását is végzi.
Kiket véd a fair trade egyezmény?
A méltányos kereskedelem leginkább az olyan mezőgazdaságban vagy kézműiparban dolgozó kistermelőket segíti, akik a fejlődő országokban elszigetelt falusi területein élnek. Ők nem termelnek elegendő mennyiséget ahhoz, hogy eladják a termékeiket, vagy lehetőségük sincs erre. Emiatt az áruk eladása többnyire közvetítőktől függ. A fair trade kezdeményezései közé tartozik az előre fizetés és a szerződéses kapcsolatok biztosítása. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdák egyesítsék erőforrásaikat, szövetkezeteket hozzanak létre, és megosszák szakmai tudásukat, vagy akár berendezéseket és olyan közösségi szolgáltatásokat is fejlesszenek, mint az orvosi rendelők és iskolák.
A stabil bevétel pedig jó esetben segíti a tervezést és a beruházást. Így a termelők is jobban tudják befolyásolni az áru feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos döntéseket. A méltányos kereskedelemmel pedig a profit egy részét a kapacitás-növelésre fordíthatják. Ilyen lehet például a különböző gazdasági csoportok kialakítása.
Fontos hangsúlyozni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak az egyéneknek, hanem az egész közösségnek a javára válik. A fair trade nem csak a tisztes minimálárat garantálja a termesztőknek, hanem a nemi alapú bérkülönbségek és a gyermekmunka ellen is fellép a világon.
A fair trade 5 alapelve az egyenlőtlenségek csökkentéséért és a fenntartható fejlődésért:
Méltányos ár – a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az észszerű nyereséget.
Tisztességes munkakörülmények – az ültetvényeken, gazdaságokban, feldolgozó üzemekben és egyéb létesítményekben alkalmazott munkások biztonságos, jogszerű és egészséges munkakörülmények között dolgoznak, maximum 48 órában egy héten, és olyan bért kapnak, amely fedezi megélhetésüket.
A helyi közösségek fejlesztése – a fair trade-felár jelentős részét a termelők közösségei olyan fejlesztésekre fordítják, mint az útépítés. Valamint ebből finanszírozzák az oktatási és egészségügyi intézmények létesítését, a képzési költségeket, mikrohiteleket és az egészségbiztosítást is.
A gyermekmunka tilalma – a gyermekmunka minden formája tilos.
Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények használatát csökkenteni kell, vagy teljesen kizárni a fair trade rendszerekben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.
A kezdeményezés egyszerű emberektől van
Érdekes, hogy a méltányos kereskedelem kezdeményezései a nem-kormányzati, civil szervezetektől erednek. Az ebből származó profit pedig nem csak az egyéneknek, hanem az egész közösségnek a javára válik. Az etikus kereskedelem fogalmát leginkább a fejlődő országokban fiókvállalatot működtető, a társadalmi felelősségvállalást képviselő és megvalósító multinacionális cégek használják. A fair trade pedig egyre inkább egybefonódik a fenntartható kereskedelemmel is. A méltányos kereskedelmi kezdeményezés egyben mozgalmat is jelent, mivel az általa meghatározott célok eléréséhez a kormányok, a vállalatok, a termelők, a munkások, a tudatos vásárlók, és az egész társadalom együttes, aktív részvétele és segítsége is szükséges.
Élelmiszereink beszerzése óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, és fokozza a természeti pusztulást is. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás pedig egyre inkább nagyobb méreteket ölt. Az EU polgáraiként és egy fejlett országban élő lakosként valamelyest a mi felelősségünk is szerepet vállalni a fenntarthatóbb világért.
Az újrahasznosítás alapjai

Mi is pontosan az újrahasznosítás? Milyen tevékenységet takar, miért fontos, hogyan zajlik, ennek ismérveit gyűjtjük össze mai írásunkban!
Könnyen elkészíthető húsvéti dekorációk

Már csak néhány hét és itt a Húsvét, a legfontosabb keresztény ünnepünk. Ahogy más ünnepkor, úgy Húsvétkor feldíszítik sokan a lakásukat, ünnepivé varázsolják az étkezőasztalt, a nappalit, az előszobát, a teraszt. Az ünnepi dekorációt egy kis ügyességgel mi is könnyen elkészíthetjük.
Ez lett az év gyógynövénye

Ahogy minden évben, úgy 2023-ban is kiválasztotta a Magyar Gyógyszertudományi Társaság az év gyógynövényét.
Új szuperélelmiszer: az algák

Ma már egyre szélesebb körben ismert a tény, hogy az emberiség élelemmel való ellátása többé nem fenntartható. A bolygónak így is sok millió lakóját sújtja már az éhezés, ezért a kutatók egyik célkitűzése, hogy egy fenntarthatóbb módot találjanak az élelmiszertermelésre, és a legújabb eredmények szerint az algák ebben nagy segítségünkre lehetnek.
Hamarosan kezdődik a nyári időszámítás!

Március utolsó vasárnapján újra át kell állítani az órákat és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?