Menü

A legjobb fehérjeforrások

A fehérje olyan tápanyag a szervezetünk számára, amire az egyik legnagyobb mennyiségben szükségünk van a zsír és a szénhidrát mellett. Természetesen a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek is nélkülözhetetlenek az egészségünk fenntartásához, azonban ezekből kisebb mennyiségre van csak szükségünk. A fehérjéket aminosavak alkotják, melyekből 22 található meg az emberi szervezetben. Ezek sorrendje adja meg a fehérjék elsődleges szerkezetét, valamint az aminosavak fajtája és mennyisége is lényeges.

A fehérjéket, a zsírt és a szénhidrátot gyűjtőnéven makrotápanyagoknak is nevezhetjük. A fehérjét általában az izomépítéssel azonosítjuk, pedig rengeteg más funkciója is van. Egyrészt ez telít el a legjobban, ezzel párhuzamosan pedig ez gyorsítja leginkább az anyagcserénket. Bár ezzel talán ellentmondásosnak tűnhet, de a szénhidrátok felszívódását lassítja, ami egészségügyi szempontból rendkívül hasznos. A gyors felszívódású szénhidrátok ugrásszerűen emelik meg a vércukorszintet, ezzel együtt pedig az inzulintermelést is, ami hosszú távon káros lehet, akár inzulinrezisztencia is kialakulhat. Nem véletlen, hogy a már inzulinrezisztenciával küzdőknek is azt tanácsolják, hogy ha szénhidrátot fogyasztanak, mindenképpen válasszanak lassú felszívódásút, illetve fogyasszanak mellé fehérjét vagy zsírt, hogy még jobban lassítsák a felszívódást.

A legjobb fehérjeforrások általában állati eredetűek, mivel a növényi étrendben nem található meg mind a 9 esszenciális, vagyis létfontosságú aminosav. Természetesen nagy odafigyeléssel és úgynevezett komplettálással kiküszöbölhető a probléma, azonban a legjobb, ha minél változatosabban próbáljuk fedezni a fehérjeszükségletünket.

Rendkívül jó és ízletes, ráadásul könnyű fehérjeforrás a pulyka. A pulykahús 100 grammjában 29 gramm fehérje található, valamint, ha a bőr és zsíros részek nélkül fogyasztjuk, diétás szempontból is tökéletes választás.

Bár a szójának magasabb a fehérjetartalma, mégis a sorban következő élelmiszer a tempeh. Ez is szójából készül, ám fermentálással és a végtermékben a babszemek egyben maradnak, így rosttartalma magasabb a szójánál. 100 grammjában 19 gramm fehérje található, valamint rosttartalma miatt jót tesz az emésztésnek és a tápanyagok felszívódását is segíti.

A következő fehérjeforrás a lazac. Amellett, hogy 20% fehérjét tartalmaz, tehát 100 grammjában 20 gramm fehérje található, jó omega-3-zsírsav forrás, ami a szív- és érrendszer egészségének kedvez. Ez nem mondható el a nehéz sertéshúsról, pedig annak 100 grammjában 18 gramm fehérje található, tehát egy szintén fehérjedús élelmiszerről van szó.

Meglepő, de majdnem ugyanennyi, pontosan 15 gramm fehérje található a dióban. Saláták ízesítésére és díszítésére is jó választás, mivel tápanyagban gazdag, valamint a lazachoz hasonlóan omega-3-zsírsav is található benne. Természetes antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonsága is ismert, ezzel támogatva az emésztőrendszer egészségét.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.