Menü

Hány éves kortól fogyókúrázzon egy gyerek?

Ha az elhízás mértékét szeretnénk megállapítani, akkor az erre legelterjedtebb módszer a testtömeg index, azaz a BMI, melyet úgy lehet kiszámítani, hogy a testtömeget elosztjuk a testmagasság négyzetével. Ha ez az érték 25 fölött van túlsúlyról, ha 30 felett van elhízásról beszélünk.

Nemcsak a BMI érték segít a mérésnél, sokszor a haskörfogatot is nézik, mert a hasi típusú elhízás sajnos ma már nagyon gyakori és ez hajlamosít több egészségügyi problémára is, mint például a cukorbetegség, vagy a szív-érrendszeri megbetegedések. Nőknél 80 cm felett, férfiaknál 94 cm felett bajt jelez!

Sajnos nemcsak a felnőtteknél jelent ez komoly problémát, Magyarországon minden ötödik gyerek elhízott, különösen a 6-8 éves korosztály érintett.

Vajon a gyerekek esetében mikortól beszélhetünk fogyókúráról?

Születéstől kezdve a kicsiket védőnők és gyerekorvosok nézik, fejlődésüket táblázatok alapján követhetjük az adott korokban.

Kisgyerekeknél is érdemes rendszeresen kiszámolni a BMI értéket, mert ha ez az érték 75% fölé emelkedik, a gyermek már a veszélyeztetett, 90% fölötti érték esetében túlsúlyról beszélünk, 97% fölött pedig már az elhízott kategória áll fent.

A gyermekek esetében maga a fogyókúra nem úgy értendő, mint felnőttkorban, hiszen egy fejlődésben lévő szervezetnek minden tápanyagra szüksége van, a súlygyarapodás ütemét kell lassítani, s koplalás helyett változatos ételeket és több mozgást kell beiktatni a napirendbe. Ha személyre szabott étrend szükséges, akkor ennek kialakításához forduljunk dietetikushoz!

A sok édesség okozza az elhízást?

Nos kétségtelen, hogy a helytelen táplálkozás közrejátszik ebben, a sok édesség is ludas, de az elhízásért több tényező is felel. A mozgásszegény életmód, a sok televíziónézés és számítógépes játék, a félkész bolti ételek, az üres kalóriák és a tápanyagszegény ételek, italok.

Az édességekkel nemcsak az a baj, hogy hizlalnak, hanem, hogy vércukoringadozást is okoznak, gyorsan felszívódnak és a szervezet gyorsan reagál rájuk.

Mit tehetnek a szülők?

A szülők azzal tudnak legtöbbet segíteni, ha példát mutatnak, ha ők maguk is egészségesen étkeznek, megjelenik a mindennapokban a rendszeres mozgás, a közös főzés élménye, a házias és egészségesebb ételek és nassolnivalók.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?