Menü

Tanítsuk közlekedni a gyerekeket!

Hogyan közlekedsz biciklivel? Mire kell figyelni, ha átkelünk az úton? Miért fontos a láthatósági jelek, fényvisszaverő eszközök használata, mivel kell felszerelni egy biciklit? Mikor kinek van elsőbbsége és miért kell bukósisakot viselni a kerékpáron? Hogyan használjuk a tömegközlekedést és miért fontos használni a gyerekülést, biztonsági övet? Ezeket a kérdéseket nyugodtan tegyük fel gyermekeinknek és tanítsuk őket tudatos közlekedésre!

A közlekedés legveszélyeztetetteb résztvevői a gyerekek, ennek pedig az az oka, hogy a kisebbek észlelési, tájékozódási és koordinációs képessége, reakciója még fejlődő szakaszban van, figyelmük még nem elég koncentrált és nem érzékelik a rájuk leselkedő veszélyeket sem, hiszen életkoruk sajátosságainak megfelelően nincs sokszor veszélyérzetük sem. A tudatos közlekedés fontosságára már egészen kisgyermekkorban el kell kezdeni a nevelést s természetesen ebben az első és legfontosabb a szülői példamutatás, ez pedig ott kezdődik, hogy soha nem csábulunk el még a legkisebb szabálytalanságra sem! Megfelelő helyen parkolunk, a zebrán kelünk át, fogjuk a gyerekeink kezét és nem kezdünk el futni villogó zöld jelzésnél.

A megfelelő minták kialakításában elsősorban a szülőknek van meghatározó szerepük, természetesen óvodákban, iskolákban is szükséges elkezdeni a tudatos közlekedésre és a megfelelő közlekedési magatartásra való nevelést, az alapvető közlekedési szabályokkal való ismerkedést.

Hasznos, ha a gyermekek a közlekedési táblákkal, jelzésekkel is hamar megismerkednek.

A legkisebbeknek is lehet mesélni erről, játékos módon, mesekönyvekkel, mondókákkal, rajzok segítségével, hiszen alapdolgokat így már a legkisebb korosztály is elsajátíthat, míg a nagyobbaknak a világhálón letölthető foglalkoztatófüzetek, vagy társasjátékok is rendelkezésükre állnak feladatokkal, közlekedéssel kapcsolatos tesztekkel.

Az iskolák és óvodák környékén különösen fontos odafigyelni a gyerekekre, hiszen akár becsengetésre sietünk, akár kicsengetnek, a fiatalok sokszor meggondolatlanul, kapkodva, figyelmetlenük közlekednek, átfutnak az utca túloldalán lévő ismerőseikhez, vagy az autó elé kiguruló labda után futnak.

A bölcsődés és óvodás gyerekeknek feltétlenül tudniuk kell, hogy mindig fogják a szüleik kezét, amikor átkelünk az úttesten, ezzel sok baleset megelőzhető.

A gyerekek egyharmada azért sérül meg az utakon, mert nem állnak meg, mielőtt lelépnek a járdáról, vagy nagyon gyakori probléma, hogy nem néznek körbe.

Ha szülőként mindent megtettünk és odafigyeltünk erre, példát mutattunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy gyermekünk elsajátította a tudatos közlekedés alapjait annyira, hogy a szabályokat akkor is betartsa majd, amikor nem fogjuk a kezüket.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.