Menü

A színlátás zavarai

Tulajdonképpen a színvakság és a színtévesztés is azt jelenti, hogy az illető képtelen különbséget tenni adott színek között, azonban a színvakság minden színre vonatkozik, tehát egyfajta „fekete-fehér” képhez hasonló, amit a páciens lát, míg a színtévesztés egy-egy színpárra vonatkozik, mint például a piros-zöld vagy a kék-sárga színpár.

A színlátás zavarai mögött számos ok húzódhat meg, ám ezek szinte mind genetikai eredetűek, tehát öröklött tulajdonságról van szó. Előfordulhat persze, hogy valamilyen baleset, erős UV sugárzás vagy fizikális behatás eredményeképp sérül a szem, így pedig a színlátás. A színlátásért felelős gének egy része az X kromoszómán helyezkedik el, így a férfiak között nagyobb százalékban találunk színtévesztőket, mint a nők között, akiknek a kettő X kromoszómája közül, ha csak az egyik hordoz hibás gént a színlátással kapcsolatban, akkor sem befolyásolja a színek felismerését. Ezt a gént persze ettől függetlenül ő is tovább örökítheti, ami egy színtévesztő apával kombinálva színtévesztő lánygyermeket is eredményezhet. A férfiak nagyjából 8 százaléka, míg a nők nagyjából 2 százaléka színtévesztő.

A színlátási zavaroknak három fő típusát különböztetjük meg. Ezek a monokromázia, másnéven színvakság, a dikromázia, másnéven színtévesztés, valamint az anomáliás trikromázia, ami tulajdonképpen kevésbé érzékeny színlátást jelent.

A színtévesztés, vagyis a dikromázia is több altípusból áll, ezek közül az egyik a jól ismert piros-zöld színtévesztés. Azok tartoznak ide, akik protanópok, vagyis akiknél a piros szín észlelése sérült, illetve akik deuteranópok, azaz akiknél a zöld szín észlelése sérült. Ezek az emberek nem tudnak különbséget tenni a piros, a sárga, a narancssárga és a zöld színek között.

Egy másik, bár ritkább színtévesztési altípus a tritanópia, mely esetben a kék szín érzékelése sérült, így azok, akik ezt örökölték, a kék és a sárga színek között képtelenek különbséget tenni. Érdekesség, hogy a színtévesztés ezen formája nem nemhez kötött, illetve mindent piros és zöld árnyalatban látnak.

A monokromázia, vagyis a színvakság egy olyan állapot, amikor egyáltalán nem látunk színeket, kizárólag a fény erősségét érzékeljük. Ennek is két típusa ismert, az egyik a pálcika monokromázia, a másik pedig a csap monokromázia. Az előbbinél egyáltalán nincsenek működő csapsejtek a retinában, valamint a színvakság mellett a látásélesség is sérült. Az utóbbi eset az általános értelemben vett színvakság, mely esetben egyfajta csap található a retinában, tehát színeket egyáltalán nem érzékel az illető, azonban nappali fényviszonyok között a látás élessége ugyanolyan jó, mint egy egészséges ember esetében.

Talán nem gondolnánk, de a színtévesztés valójában akár előnyös is lehet. A színtévesztési próbák azt igazolták, hogy a színtévesztők más mintákat látnak ugyanabban a képben, mint azok, akik a színeket meg tudják különböztetni. Talán ennek köszönhető az, amit a második világháborúban felfedeztek: azok a légifelvételeket elemző csapatok, amelyek tagjai közt színtévesztő is szerepelt, több információt tudtak kinyerni a felvételekből.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.