Miért nem emlékszünk az álmainkra?

Bár sokan nem emlékeznek arra, mit álmodtak, vagy csak ritkán képesek felidézni ébredés után, kutatások azt bizonyítják, hogy valójában minden ember álmodik, minden éjszaka, ráadásul jellemzően többször is.

Azt, hogy miért álmodunk és pontosan hogyan működik a folyamat, még a mai napig nem értjük pontosan, azonban néhány részlet világos. Például az, hogy az alvás REM fázisában képződnek az álmok és alvás alatt több REM fázison is keresztülmegyünk, kisebb szünetekkel megszakítva. A REM (Rapid Eye Movement) fázisban a legaktívabb az agyunk, valamint az alvásunk 20%-át teszik ki ilyen szakaszok, nagyjából 1,5-2 órát. Ez azt jelenti, hogy mindenki többször is álmodik egy éjszaka alatt? Pontosan, mindössze nem mindenki képes felidézni ezeket az álmokat.

Bár az álmodás folyamata még nem teljesen tisztázott, azt mégis tudjuk, mitől emlékszünk – vagy épp nem emlékszünk – az álmainkra. Ennek oka az egyik neurotranszmitterünkben, vagy másnéven ingerületátvivő anyagunkban keresendő, ez pedig a noradrenalin. A noradrenalin egy hormon, mely számos más funkciója mellett – mint például a hangulatunk meghatározása, izgalmi, koncentrált állapot kiváltása – az emlékek rövidtávú memóriából hosszútávú memóriába történő elraktározásáért felelős.

Mivel alvás közben a noradrenalin nem, vagy csak nagyon kicsi mértékben termelődik – érthetően, hiszen akkor az szervezet aktivitása miatt felébrednénk – az álmok emlékei csak a rövidtávú memóriába kerülnek, innen pedig ébredés után jellemzően elvesznek, hiszen nem kerülnek át a hosszútávúba.

De akkor hogyan emlékszik bárki is az álmaira? Vannak esetek, amikor mégis termelődik noradrenalin, mint például, amikor a REM fázisban, álmodás közben, esetleg közvetlenül utána felriadunk. Ha ez az éjszaka közepén történik és gyorsan visszaalszunk, a legvalószínűbb az, hogy reggelre elfelejtjük azt az álmot, mivel a noradrenalin szintje is visszaesik, így nem történik meg az emlék átírása a hosszútávú memóriába. Ha azonban reggel ébredünk fel hasonlóan, könnyen visszaemlékezhetünk legutolsó álmunkra.

Az is előfordul, hogy álmodás közben emelkedik meg a noradrenalin szint, például erős érzelmi töltettel rendelkező álom, például rémálom esetében, persze csak annyira, hogy erre ne riadjunk fel. Ez magyarázatot szolgáltat arra is, miért emlékszünk jellemzően élénkebben a rémálmainkra.

Persze az is előfordulhat, hogy egyesek szervezete az átlagosnál több noradrenalint termel és szinte mindig emlékeznek az álmaikra. Az ilyen emberek általában éberen alszanak, aktívabb az agyuk alvás közben, így az álomképek nagyobb eséllyel raktározódnak el a memóriában, akár rémálomról, akár egy kellemes álomról legyen szó.

Megkönnyíthetjük az emlékezést azzal, ha elalvás előtt arra koncentrálunk, hogy reggel emlékezzünk az álmainkra, illetve ébredés után azonnal lejegyezzük, amire emlékszünk, így pedig egy idő után, gyakorlással arra késztetjük az agyunkat, hogy felidézze az éjjel látott képeket.