J.J. Abrams, Doug Dorst: S.-Thészeusz hajója könyv

Szerző

Úgy gondolom, ahhoz, hogy jó véleményt tudjunk mondani egy könyvről először meg kell vizsgálnunk, hogy eddig a szerző mivel foglalkozott illetve, hogy milyen alkotásai vannak. Hiszen ha valaki már több nagynevű művet letett az asztalra, akkor többet várunk az újonnan megjelentektől is. Éppen ezért ejtsünk pár szót a szerzőkről. Jeffrey Jacob Abrams 1966. június 27-én született New Yorkban. Film és televíziós producer, forgatókönyvíró, zeneszerző, filmrendező, csak, hogy pár dolgot említsünk, hogy mivel is foglalkozik. Ismerős lehet számunkra Abrams, de koránt sem a könyvek kacsán.

Nevéhez társíthatjuk a Lost sorozatot, vagy a Star Treket. De több ismert filmet is rendezett, mint például a Mission Impossible 3, Super 8 vagy Az ébredő erő. Doug Dorst, pedig amerikai regényíró, novellaíró. Művei megjelennek rangos lapokban és számos irodalmi díjjal ugyancsak rendelkezik.

Könyv

Az S. című iromány 2013-ban jelent meg. J.J. Abrams volt az öletszerző, majd Doug Dorstal közösen írták meg a történetet. Maga a könyv is szokatlan formát kapott, ugyanis egy fekete színű S feliratú tokban helyezkedik el a betétregény, ami egy fiktív történet fiktív íróval. Ez nem más, mint V.M.Sraka: Thészeusz hajója. Kinézetre egy 1949-ben kiadott, könyvtári könyvet formáz meg, a lapok már megsárgultak és a lapszéleken elkezd kibontakozni egy beszélgetés, ami két amerikai főiskolás között zajlik.

Eric már végzett egyetemista, akit annyira lenyűgöz a történet, hogy elkezdi kutatni, ezért széljegyzeteket készít az alkotásba. Jennifer, akinek véletlen kerül a kezébe a könyvtári könyv, de annyira rabja lesz a kommentároknak, illetve a regénynek, hogy válaszolgatni kezd a fiúnak a könyvön keresztül. A széljegyzetekben elemezgetik a mondatokat, kutatják, hogy ki volt Straka, mi történt vele, de megismerjük a két fiatal életét és szemtanúi lehetünk, hogy mi bontakozik ki közöttük. A kitalált szerzőről azt kell megemlítenünk, hogy kilétét senki sem ismeri. Személyét egy rejtély övezi, forradalmár, de csak a kiadott műveiből ismeri a világ.

Na de akkor hogyan is olvassuk ezt a több szálon futó könyvet? A betétregény linearitásával szemben különböző időkben született jegyzetek kerülnek egymás mellé a lapokra, melyek akár előre, akár vissza is utalhatnak. Ez igen csak bonyolultan hangzik, az alkotók mégis figyeltek arra, hogy a könyvük olvasható maradjon, méghozzá azáltal, hogy a margóra írt jegyzetekben különböző színű tintával jelzik az idő múlását.

A legelső megjegyzések szürkék, utána folyós kék tollas, fekete betűs, majd zöldek, pirosak, lilák, legvégül fekete megint. Ezek pedig különböző mellékletekkel is el vannak látva, mint például képeslap, levél, szalvétára írt szöveg, újságcikk, amik nekünk is segítségünkre lehetnek a nyomozásban. Sokszor az olvasó maga kell megfejtse, hogy mire utalhatnak.

Én személy szerint először a fő szöveget olvastam el magába és utána újraolvasva a jegyzetekkel együtt. De van, aki azt ajánlja, hogy egyből mindenre is figyeljünk. Nekem ez sajnos nem ment, így több időt szánva rá több olvasást igényelt.

A kötet elég drágának mondható a könyvpiacon, nem mellesleg 2016 óta nagyon szerencsésnek mondhatta magát az az ember, aki betudott szerezni egy példányt, mivel nem készült újranyomtatás, így korlátozott számba volt kapható. Így az elszántak akár több hónapig is vadásztak egy-egy példányra (köztük én is). Mivel igény lett volna rá, azonban boltokban nem lehetett kapni, ennek okán a bolti árát (ami önmagában sem mondható kevésnek) megkétszerezte a használt példányok ára.

A magas költség még nem is volt elég, sok kritika érte a kiadót, mivel több olvasó is jelezte, hogy az újonnan vásárolt könyvekből, hiányoztak mellékletek, illetve a magyar fordítással sem voltak megelégedve. Én azért ennyire drámaian nem láttam a helyzetet, nem mellesleg sikerült használtan beszereznem, minden egyes kiegészítővel együtt. A többség, amibe én is tartozom, az egekig magasztalja a könyv egyediségét, nagyszerűségét.

Hiszen ilyen komplex könyvvel még sosem találkoztam. A fiktív történet sem mondható rossznak, kicsit vontatott a sok bolyongás miatt. De az biztos, hogy ha rászánjuk magunkat az olvasására, hagyjunk időt magunknak a megértésre, akár készítsünk jegyzetet is számunkra. A többszöri nekifutás meg szinte kötelező, hogy minden porcikáját ténylegesen megértsük.

Mi az aktualitása egy ilyen régi könyvnek? A közönség örömére jövő hónaptól újra kapható lesz, és ha hihetünk a szóbeszédnek, akkor egy javított verziót vehetünk majd kezünkbe.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta