Nátha vagy szénanátha?
- Dátum: 2023.05.26., 01:35
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- allergia, allergiateszt., antihisztamin, csillapít, gyógyszer, immunterápia, jellemző, kezelés, nátha, orrspray, panasz, parlagfű, pollen, pollenszezon, pollenszórás, szénanátha, szezon, szteroid, tünet
A szénanátha és a nátha közti különbségek néha nehezen ismerhetőek fel, pedig fontos, hogy a betegek meg tudják különböztetni, ugyanis az idejében elkezdett kezeléssel a panaszok és tünetek nagy része mérsékelhető.
A lényegi kérdés tehát, hogy mi a különbség az allergia és a nátha között? A tünetek azonossága miatt nem egyszerű ezek megkülönböztetése, emiatt éreztem fontosnak írni erről és összefoglalni a leggyakoribb tüneteket, illetve hogy melyik panaszok melyik betegségre jellemzőek.

A nátháról tudjuk, hogy elsősorban vírusok okozzák. A betegség pedig 7-10 nap alatt gyógyul, eddig pedig a tünetek csillapíthatóak a megfázásra és a náthára javasolt gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel, teákkal. A megfázások általában a téli időszakra jellemzőek, tehát szeptember és március közti időszakban fordulnak elő leggyakrabban.
Ezzel szemben az allergia nem 7 napig tart, hanem a pollenszezon végéig, ami sajnos sokkal több időt jelent. A pollenallergia tünetei az allergén növény virágzásának időszakában jelennek meg és a pollenszórás végéig kínozzák a betegeket. A pollenszezon az adott allergéntől függően február végétől-március elejétől kezdődik és a szezon végéit tart. Köztudottan a leggyakoribb allergénünk a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus elejétől-közepétől egészen a fagyokig eltart.
A pollenallergia tüneteit sajnos évről évre egyre többen ismerik meg. Leginkább a szabadban jelentkezik az orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés és tüsszögés.
Ha ez hetekig nem enyhül, akkor orvoshoz kell fordulni, aki allergiateszttel, vérvétellel elvégzi a szükséges vizsgálatokat és annak eredményétől függően javasolja a gyógyszeres kezelést, mely általában antihisztamint és orrsprayt jelent.

A nátha tehát 7-10 nap alatt rendszerint elmúlik, ha hosszabb ideje fennálló tüneteink vannak, akkor nagy valószínűséggel szénanáthától szenvedünk.
Az allergia kevésbé ismert tünete a krákogás, köhögés, ám valójában nagyon gyakori a szénanáthás betegeknél, ezzel a szervezet a pollenek ellen védekezik.
Ha fül-orr-gégészeti vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a kellemetlen panasz légúti allergia következménye, akkor tüneti kezeléssel – antihisztaminok szedésével és szteroid tartalmú orrspray használatával – lehet kezelni.
A gyógyszeres kezelés mellett immunterápiával is fel lehet venni a harcot a szénanátha ellen, mely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.
Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?
A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.
Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe
A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?
Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére
A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.