Boreout – szénné unni magunkat

Minden munkahelynek, munkatípusnak vannak jó és rossz oldalai. Vannak nagyon húzós időszakok és vannak azok, amikor úgy érezzük, hogy a percek óránként telnek el, mert nincs nagyon teendőnk, ekkor jön a boreout.

Manapság divatos kifejezés a burnout, magyarul kiégés-szindróma, melyet sokan tapasztalnak a munkahelyükön vagy életükben. A digitális világ azt hozta magával, hogy már nem csak a munkahelyünkön, 8-16 óráig érnek el minket, hanem szinte bármikor. Ez pedig azzal jár, hogy nem tudunk leállni, kifacsarjuk magunkból az utolsó cseppet is és egyszer csak elménk vagy testünk feladja, nem bírja tovább, megálljt parancsol.

Nem élvezzük a munkát, belefásulunk, már csak a megszállottság, és a megfelelési kényszer, esetleg a munkamánia hajt. Ez egy kicsit magával hozza azt, hogy az ember elismerést kap a sok befektetett energiáért, siker övezi a hozzáállását. Ezt lehet csinálni egy darabig, de tényleg csak egy darabig, mert aztán jön a feketeleves és testünk lázad.

A boreout a burnout fordítottja. Kevesen hallottak eddig erről a kifejezésről, de az az érdekessége, hogy szinte mindenki ismeri a jelenséget, sőt, sokak elképesztően tudják irigyelni az állapotot. A boreout a krónikus munkahelyi unalom szindrómája és ugyanúgy veszélyes, mint ellentétje. Sok munkahelyen vannak holt időszakok, amikor a dolgozó egyszerűen nem tudja, hogy mit kezdje magával és már-már kellemetlen, hogy nem történik semmi körülötte.

Ilyenkor az ember szívesen intézné a magánügyi dolgait, olvasna, végig pörgetné a közösségi oldalakat, de ezt a munkáltató nyilván nem nézi jó szemmel. Jönnek az „alibi” megoldások, mint vendéglátásban a polcok törölgetése, a poharak századszori elmosása, szalvéta hajtogatás és társai. De beszélhetünk az irodai munkáknál a polcok rendezgetése papírok ellenőrzése, ceruza hegyezés. Ez a jelenség motiválatlanságot okoz, azok, akik pedig órabérben dolgoznak, komoly bevételkieséssel számolhatnak. Aki nem érzi fontosnak a munkájában magát, nem lát célt benne, az elkezd mással foglalkozni.

Ebből következhetnek a közösségi oldalak függőségei, az online vásárlási mánia, mert hiszen ott kell ülni/állni, fizikailag ott vagyunk, de fejben egészen máshol kalandozunk. Jelentkezhet fáradtság, ami azért érdekes, mert tulajdonképpen nem terheljük magunkat, de pont az unalom a legfárasztóbb. Jön a stressz, hogy mi lesz, ha a főnök azt látja, hogy nem dolgozunk, ebből jön a fejfájás és az álmatlanság. Nem tudunk aludni, mert vagy nem fáradt el az agyunk, vagy akkor is azon gondolkodunk, hogy mit kezdjünk a lehetetlen helyzettel.

Ezután napközben fáradtak vagyunk és az ördögi kör nem áll meg. A digitális világ felgyorsulása már nem engedi a közvetlen emberi kapcsolatok kialakulását, emellett gyorsabban rendeződnek a dolgok, amire régebben heteket kellett várni, most perce alatt megoldódnak. Ez valahol jó, de valahol pedig dolgozó emberek esnek ki a körből, mivel helyettesíti őket a számítógép, a digitális irattár, a csoki- és kávé automata.

Megoldásként azt javasolják a szakértők, hogy keresni kell az új kihívásokat, az új feladatokat. Ez nem feltétlenül az egyén feladata, hanem a munkáltatónak kell belátnia, hogy bizony vannak ilyen időszakok, ezt pedig újabb feladatok kiszabásával lehet elkerülni. Ha egy dolgozó haszontalannak érzi magát, nincs jutalma az elvégzett munkáért, akkor nem fog jól teljesíteni. Keresni kell a csapattevékenységeket igénylő teendőket, ahol egymást segítve lehet a problémákon túljutni, vagy újítani kell.

A boreout egy létező probléma a munkavállalók körében, nem csak abba lehet belefásulni, hogy az ember nem áll meg, hanem abba is, ha unatkozik és haszontalannak érzi magát. Keressük az újdonságokat, az új feladatokat és kihívásokat, jobban fogjuk magunkat érezni.