Menü

Brownie, avagy a csokis mennyország

Ki ne ismerné a browniet? És ki ne szeretné? Kevés olyat találni, aki nemet mond egy jó csokis browniera. Viszont azt már kevesebben tudják, hogy mi is a tökéletes brownie titka, mikre kell odafigyelni a sütésnél. Most minden kiderül.

1893-ban a chicagói Palmer hotelben Amerika Felfedezésének 400. évfordulójának alkalmából rendezett összejövetelre rendelt a hotel tulajdonosának felesége, Bertha Palmer egy süteményt a séftől. Olyan süteményt szeretett volna, ami belefér a vendégeknek kiosztott uzsonnás dobozba.

Ez lett a brownie, aminek akkor még nem adtak nevet. Baracklekvárral és dióval ették, és akkora sikere volt, hogy azóta is szerepel a hotel étlapján. A hotel neve mára The Palmer House Hilton in Chicago. A brownie névvel először 1896-ban találkozhatunk egy bostoni szakácskönyvben, bár érdekes módon, az a recept nem csokival, hanem melasszal készül. Az első csokoládés brownie receptje 1904-ben jelent meg egy chicagói szakácskönyvben Bangor Brownies néven.

Na, de lássuk is a titkokat!

Első titok: nem szabad túlsütni

A jó brownie-nak három ismérve van: az első az állaga. Jó ragacsos, nedves legyen a tésztája. Ez nem keksz, és nem is piskóta, hogy addig kell sütni, amíg teljesen át nem sül. Éppen ezért nem szabad túlkeverni a tésztát, akkor ugyanis túlságosan gumis lesz.

A sütést akkor kell befejezni, amikor még nyersnek tűnik. Azért kell egy kicsit korábban kivenni a sütőből, mert a tészta még egy ideig készül a szabad levegőn is, és ha akkor vennénk ki, amikor pont jó, e miatt a folyamat miatt túlságosan megsülne, elveszítené a szaftosságát. Ezt a pontot nem könnyű eltalálni, főleg rutin kérdése, de a nyomáspróba a segítségünkre lehet: ha az ujjunkkal kicsit megnyomjuk középen, akkor legyen puha, de a teteje már legyen ropogós. A ropogós réteg alatt azt kell éreznünk, hogy puha. Ekkor ki vele!

Második titok: a sok cukor

Mivel az igazi brownie rengeteg cukrot és vajat tartalmaz, alapvetően könnyű tőle cukorsokkot kapni. Olyan legyen, hogy utána egy hétig ne legyen kedvünk édesség közelébe menni. A brownie tömény csokoládé, cukor és vaj, esetleg egy kis jó minőségű kakaó, semmi több. Cukorból is, vajból is nagyon sok kell bele, ez pedig kiegészülve a csokoládéban levő zsiradékkal nagyon kemény kalóriabombát tud alkotni.

A liszt helyett használhatunk kakaóport. Ha boltban veszünk kakaóport, akkor egy dologra figyeljünk: a legjobb kakaóporok színe mély rozsdabarna, minél közelebb a vöröshöz, annál jobb. Persze az előrecsomagolt kakaókat nem fogjuk tudni így megnézni, de vásárlás után jegyezzük meg, ha egy márka különösen jó.

Harmadik titok: a roppanós tető

Ha nincs rajta semmilyen máz, akkor legyen fényes, roppanós a teteje.

Ez a vékony réteg fogja megvédeni a puha, szaftos belsőt a kiszáradástól. Ha ez a réteg túl vastag, akkor túlsütöttük, ha viszont nincs ott a süti tetején, akkor valószínűleg félig nyers.

Extrák, amikkel még jobbá tehetjük a brownienkat:

Gyümölcsökkel ízesíthetjük.
A három legnyerőbb társa a brownie-nak a mangó, a málna és a passiógyümölcs. Ezeket vagy püré formájában a nyers, tepsibe töltött tésztára öntsük rá, és aztán húzogassuk szét, keverjük bele lazán az ujjunkkal, vagy pedig a sütés végén, mázszerűen kenjük a tetejére. Az eredeti brownie a chicagói Palmer House Hotelben annak idején barackmázzal és dióval készült.

Krémsajttal
A tésztájába tehetünk krémsajtot is (lehetőleg Philadelphiát vagy ahhoz hasonló karakterűt), akkor cheesecake brownie, azaz sajttorta-brownie lesz belőle. Lehet ezen felül habcsókot, piskótát beletördelni, további csokoládét nagyobb darabokban beledobálni.

Fehér csokiból is lehet
Itthon még nincs akkora divatja, és a kemény csokirajongók közül sokan nem is szeretik, de fehér csokiból is lehet brownie-t készíteni, aminek a neve blondie. Ez majdnem pontosan ugyanolyan, mint a brownie, csak hagyományos étcsoki helyett fehér csokit használunk (mivel ez sokkal édesebb, a cukor mennyiségét csökkentsük le). Míg a brownie-ba diót és földimogyorót szoktak tenni (mindkettőt házilag érdemes egy kicsit megpirítani, és kötelező meghámozni), addig a blondie-ba mandulát tegyünk.

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.