Menü

Szotyola az egészségért

Apró magocskák, melyek általában szürke-fehér csíkosak, legtöbbet a boltok polcain mosolyognak szembe velünk egy-egy zacskóba csomagolva. Finomság, de egészség is ücsörög a csomagokban.

Nyár közepén mindenki láthatja, ahogy a napraforgók keresik a Nap sugarait, hogy fejükkel felé forduljanak, bennük növesztve a finom magokat. Sokféleképpen ismerhetjük, mint például napraforgó, szotyi, makuka, vagy, ahogy Tolna vármegyében mondják egy-egy településen, biber. A magokat nem csak rágcsálnivalónak termesztik, hanem fontos olaj alapanyag, és állatok etetésére is szolgál. Észak-Amerikából érkezett hozzánk ez a növény és a 16-17. században kezdett elterjedni felénk, akkor is inkább dísznövényként. Mikor kikerült a termőföldekre, rájöttek, hogy minden részét remekül lehet hasznosítani. A magokból olajat sajtoltak, a szárából fontak, vagy csak simán a kályhára dobták tüzelőként.

A napraforgómag a sütési olajunk és a margarinjaink elengedhetetlen alapanyaga, melyet sokkal egészségesebbnek vélnek, mintha állati zsiradékban/zsiradékkal sütnénk. Ezeket a termékeket vegetáriánusok, vegánok, vagy laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Ám nem ebben rejlik az egyetlen különlegessége, hanem abban is, hogy rendkívül gazdag tápanyagokban, vitaminokban is.

Találunk benne B- és E-vitamint, cinket, folsavat, foszfort, szelént, káliumot, vasat és magnéziumot is. Picike mag hatalmas értékekkel. Telis-tele van telítetlen zsírsavakkal, melyek szívünk és érrendszerünk karbantartói, a koleszterinszintet is remekül csökkentik. A cink és a szelén szuper immunerősítő, az E-vitaminnal karöltve elősegítik sejtregenerációt, ezzel pedig küzdenek a gyulladások ellen. A benn lévő magnéziumról már mondani sem kell, hogy izmaink és idegrendszerünk nem képes helyesen működni nélküle.

Az E-vitamin bőrünk szépségének hűséges társa, ez társulva a cinkkel és a B-vitaminnal, közösen erősítik a haj és a körmök szerkezetét, segítik a növekedést. Akiknek magas a vércukorszintjük, szerényen, kis adagokban remek alternatíva a nassolnivaló csokoládék és egyéb cukorban gazdag ételek helyett. Szórhatjuk kenyértésztába, péksütemény tetejére, müzlistálba, de egy laza saláta príma ízesítője is lehet. Amellett, hogy nagyon egészséges, érdemes odafigyelni pár dologra vele kapcsolatban. Először is fogyókúrázók csak mértékkel fogyasszák, hiszen igencsak magas a kalóriatartalma, ami nem éppen kedvező a kilók leadásának szempontjából. A másik pedig, hogy rosttartalma is számottevő, szóval mindig ügyelni kell arra, hogy elegendő folyadékkal kísérjük az útját gyomrunk felé.

A szotyola, vagy napraforgómag nem csak nagyon finom, hanem egészséges is, a benne található ásványi anyagok és vitaminok segítenek szervezetünknek a megfelelő működésben.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.