A fegyverként használt inkompetencia
- Dátum: 2023.07.26., 20:40
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- feladat megosztás, felelősség, hárítás, lustaság, manipuláció, stratégia
Voltál már úgy, hogy azt érezted, hogy a környezetedben bizonyos emberek semmire sem képesek és mindent neked kell csinálni? Ennek sok esetben meg van az oka és szánt szándékkal történik így, ez pedig egy jól felépített stratégia.

Sokszor előfordul, hogy ember elfelejt valamit, mondjuk egy bevásárlólistáról, vagy bizonyos dolgokban nem annyira ügyes és ezekben az estekben segítséget kér, vagy ha a maga módján is, de megpróbálja megoldani a feladatot. Lehet ennek oka a fáradtság, szétszórtság, akár egy kis ügyetlenség, de mindegyik egyben hasonlít, mégpedig, hogy nem szándékos. Ennek a fordítottja, amikor valaki akarattal csinálja ezt, direkt hagyja ki a dolgokat, vagy vesz a megbeszélt helyett másik féle árut a boltban, vagy direkt összevissza pakolja be a mosogatógépet, akár mosógépet (gondolok itt a színes ruhák keverése a fehérekkel), hogy később ne neki kelljen ezt megtennie. Ezt hívjuk stratégiai vagy fegyverként használt inkompetenciának.
A stratégiai inkompetencia arról szól, hogy valaki ki akarja húzni magát a rá szabott feladat alól, és az ezzel járó felelősség alól is. A lényeg, hogy burkoltan, de azt közvetítse, hogy ő nem akarja megtenni, amit kértek tőle, hanem tegye meg az, aki „jobban ért hozzá”. Ez nem jelenti azt, hogy nem képes ellátni a feladatát, csupán nem akarja megcsinálni, úgy tesz, mint aki alkalmatlan a dologra. Ez általában a párkapcsolatokban és a családi kapcsolatokban figyelhető meg, és nagyon komoly súrlódásokhoz és veszekedésekhez vezet.

Nem csak azért, mert a másik fél úgy érzi egy idő után, hogy egy az életben maradáshoz is inkompetenssel él együtt, hanem ez a fél bizony egy idő után mindent maga csinál és belefárad. Felborul az egyensúly, minden feladat egy emberre hárul, ami egy idő után magától értetődővé válik, hogy azt neki kell megcsinálni. Nagyon egyszerű példa erre, amikor egy párkapcsolatban csak a nő dolga a házimunka, a gyerekek életének logisztikai irányítása, a bevásárlás, miközben amúgy ő is ugyanúgy dolgozik mondjuk nyolc órában, mint a párja. Ezt egy darabig lehet csinálni, de egy idő után nem fog menni, hogy hátóval hat lovat kell megülni.
Könnyen felismerhető ez a helyzet, hiszen csak oda kell figyelni mi történik körülöttünk. Amikor egyre többet hagyja el a szánkat, hogy „inkább megcsinálom én”, na, az már intő jel. Az is megfigyelhető, hogy valaki mindig egyedül van a dolgaival, pedig párkapcsolatban él, hiszen a kapcsolatok általában adok-kapok elvek alapján működnek. Manipulatív, tisztességtelen és bizalmatlan kapcsolat alakul ki. Ezen csak úgy segíthetünk, ha előre lefektetjük a szabályokat, megbeszéljük, kinek mi a feladata, és segítjük egymást mindenben, amiben tudjuk, így egy kiegyensúlyozott, egyenlőségekkel működő, boldog kapcsolatban élhetünk.
A fegyverként használt inkompetenciával a manipulatív személy áthárítja a felelősséget és kötelezettséget a másik félre, ezzel pedig kimondatlanul is bántja a párját. Védekezzünk ellene az állandó kommunikációval és a feladatok egyenlő elosztásával.
Amikor az alkotás gyógyít
A kreatív alkotás nemcsak kikapcsol, hanem hatékonyan oldja a stresszt is: néhány perc festés, horgolás vagy rajzolás segít kiszakadni a rohanásból és visszatalálni a belső nyugalomhoz.
A tudatalatti lelki ereje
A tudatalatti fogalma hosszú ideje foglalkoztatja az embereket, hiszen egy nehezen megfogható, mégis rendkívül erős belső tartományról beszélünk. Bár működését gyakran misztikus jelenségekhez kötik, valójában nagyon is valós pszichológiai folyamatok sorozata. A tudatalatti olyan, mint egy csendben dolgozó háttérrendszer: állandóan figyel, értelmez, raktároz, és akkor is befolyásolja döntéseinket, amikor azt hisszük, teljesen tudatosan cselekszünk. Ebben rejlik valódi ereje. Nem harsány, nem irányít közvetlenül, mégis meghatározza életünk alapvető irányát.
A csendes összhang művészete – Hogyan fejlődünk együtt a párkapcsolatban?
A modern párkapcsolatokban ma már nem elég csak együtt lenni – együtt fejlődni is kell. A kapcsolat ugyanis élő rendszer, amely folyamatosan alakul, finomodik, s vele együtt formálódunk mi magunk is. Mégis sokszor elfelejtjük, hogy a párkapcsolatunk minősége valójában a saját önismeretünk és érzelmi érettségünk tükre.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.