Menü

A borókabogyó

A borókabogyó az egyetlen fűszerfajta, amely tűlevelű növényről származik. A borókabogyó gyantás, édeskés, fás íze remekül illik minden vadételhez, húshoz és halhoz, és savanyúságokhoz és savanyú káposztához is remek választás.

Szigorú értelemben véve a borókabogyó tulajdonképpen nem is bogyó, hanem kerek formájú toboz. Szárított formában a borókabogyónak melengető, kissé édeskés, gyantás, fás, a rózsaborsra emlékeztető íze van. Kiválóan illik a vadételekhez, pitékhez, savanyú káposztához, levesekhez és mártásokhoz, de bizonyos élelmiszerek füstöléséhez és tartósításához is használható. A borókabogyót azonban sokan inkább a ginkészítés egyik fő alapanyagaként ismerik. A bogyót csak néhány térségben használják fűszerként – főként Észak-Európában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában népszerű fűszer.

Konyhai felhasználása széles körű. Leginkább őrölve vagy egészben használhatjuk. Húsok, vadak, mártások és pácok pompás ízesítője. Sőt, füstöléshez is használják. Lekvárokat és alkoholos italokat is készítenek belőle. Különleges aromája miatt rovarirtószerek és illatszerek alapanyaga. Gyógyászati szempontból légzőszervi megbetegedéseke, vizelethajtóként és emésztési panaszok kezelésére használják teáját.

A borókabogyó nagyon jól illik a szegfűborshoz, a borshoz, a babérlevélhez, a fokhagymához, a majorannához és különösen a rozmaringhoz. A maximális ízhatás érdekében a bogyókat érdemes mozsár használatával finoman megőrölni. Mivel a borókabogyó íze rendkívül intenzív, egyszerre maximum hat-nyolc bogyót használj. Intenzív, savanykás ízük miatt a bogyókat érdemes eltávolítani az ételből tálalás előtt – azt javasoljuk, hogy lenvászonzsákban vagy teafilterben tedd a bogyókat a ragukhoz és casserolékhoz, így amikor elkészült az étel, sokkal könnyebben eltávolíthatod a fűszert.

Fajtától függően a boróka oszlop alakú fává vagy alacsony cserjévé fejlődik. A növényt már az ókorban is ismerték, azonban az ízletes bogyó csak a 15. században vált igazán népszerűvé. Bár a boróka Észak-Amerikában és Ázsiában őshonos, az alpesi országokban is sok helyen előfordul, ahol a fűszert a nemzeti ételek ízesítésére használják. Manapság a borókabogyó nagy része a Magyarországon, Olaszországban és Horvátországban vadon növő borókáról származik. A borókabogyó illóolaj-tartalma a származási helytől függ: A délebben termő borókabogyó sokkal több illóolajat tartalmaz.

A termés két év alatt, viszonylag lassan fejlődik ki és válik éretté, betakarítani, a második évben nyár végén lehet, ami a boróka, szúrós ágai miatt nem egyszerű feladat. Jó módszer a termés bottal való leverése, ami a földről már könnyen összeszedhető.

A közönséges boróka friss termése C-vitaminban gazdag, emellett illóolaj és flavonoid tartalma is jelentős. Légzőszervi megbetegedések kezelésére, elsősorban teakeverékként használják. Kezelhetők vele az emésztési panaszok, húgyúti fertőzések. Étvágyjavító hatása is ismert.

Erős vizelethajtó hatása van, emiatt csak mértékkel, az orvosi előírások szerint használjuk. Terhesség alatt szintén körültekintően kell adagolni.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.