Menü

„Hangry” Ez meg mit jelent?

Hivatalosan kérem szépen a „hangry” szó (szleng kifejezés) angol szó, a „hungry” and „angry” összevont alakja, melynek jelentése: „éhség miatti feldúltság/düh”. Ja, így akkor már értem, hiszen előfordul ez velünk is bizony és sokszor a gyermekeinkkel is.

Amikor minden baja van a gyereknek, a férjem rám néz és megkérdezi: „mikor ettetek utoljára?” Vagy sokszor nekem szegezi a megoldását: „szerintem egyél valamit”. (Ennek továbbfejlesztett verziója a „menj futni egyet”, de ez egy másik cikk lesz.)

A „hangry” bizony egy népszerű jelszó, amelyet annak az érzésnek a leírására használnak, amikor túl sok idő telt el anélkül, hogy ettünk volna. Az éhség és az ingerültség keveréke, mely egy fizikai érzés és tulajdonképpen arról szól, hogy a vércukorszint leesik, ez pedig kihat a hangulatra. Méghozzá elég gyorsan.

Sokszor egy-egy nyűgösebb gyermeknek is mindössze annyi a baja, hogy éhes, nem evett, mikor kínálták, nem volt étvágya, nem volt ideje, belemerült a játékba és még sorolhatnám, de lényeg, hogy éhes és emiatt nyűgös, s ennek megoldása mindig az éhség csillapítása, azaz az evés.

A kisbabák is ilyenek, sírnak, ha éhesek, nem tudnak elaludni és nyűgösek, mert éhesek, ezt jelzik a sírással, persze lehet más oka is, például egy cserére szoruló pelenka, egy hasfájás, szeles idő, fogzás, vagy tulajdonképpen sok minden más, de nagyon gyakran az éhség a baj.

Amikor a kamasz gyerek hazaér a suliból, mit csinál? Az enyém rögtön nyitja a hűtőt, nem is értem sokszor, hiszen kap ebédet, uzsonnát, visz rágcsálni valót, sőt olykor van nála zsebpénz, mégis látom ingerült, matat a hűtőben és amikor megtalálta a neki tetsző ételt és evett, máris szót lehet vele érteni.

Az éhség a vércukorszint csökkenésével kezdődik, s miután eltelt egy bizonyos idő étkezés nélkül (általában három-négy óra a gyerekeknél, csecsemőknél kevesebb), akkor jön az agyból a jelzés a gyomornak és dolgozik az éhséghormon, a ghrelin. A ghrelin éhségérzetet okoz, és figyelmeztet arra: enni kell.

A tinédzserek pedig nem véletlenül matatnak a hűtőben folyton, ők sokat esznek, mert növekedési szakaszban vannak.

Akkor is lehetünk éhesek, ha ettünk, csak mondjuk épp nem megfelelő táplálékot, hanem „üres kalóriákat” nassoltunk. Ha az étkezések nem biztosítanak elegendő kalóriát, vagy hiányoznak a szükséges tápanyagok, például a fehérje, zsír vagy szénhidrát, akkor is éhesek leszünk. (Hiába ettünk nem sokkal előtte egy marék gumicukrot, vagy csipszet)

Hogy lehet tenni a „hangry” ellen?

Nos megtervezett és kielégítő, megfelelően összerakott étkezésekkel lehetőleg mindig ugyanabban az időben. Ha pedig erre nincs lehetőségünk, mindig legyen nálunk egészséges és tápanyagdús harapnivaló. (Gyümölcs, olajos magvak, valami reform étel, snack…stb.)

Ha egészséges zsírforrást is beiktatunk az étkezéseinkbe (fontos!) az is laktat, telít, kitolja a telítettség érzését, sokkal később leszünk újra éhesek és a rostokkal is hasonló a helyzet. Megtöltik a gyomrot és nem leszünk egyhamar éhesek.

Ha egészségtelen, vércukorszintet „hintáztató” rossz teleket, egyszerű szénhidrátokat, cukrokat eszünk, az éhségünk hamar újra jelentkezik.

Fontos a reggeli! Különösen a gyermekek esetében, akik, ha reggeli nélkül indulnak el iskolába, nem fognak tudni megfelelően koncentrálni, nyűgösebbek, stresszesebbek lesznek. Ezt okozza a „hangry”.

Összességében, ha ezt a szót halljuk: "hangry”, akkor ismerjük a jelentését: „ideges és éhes, azaz ideges, MERT éhes”. A megoldás a vércukorszint stabilan tartásában rejlik: lassú felszívódású szénhidrátokkal tartsuk kordában a vércukorszintünket, szervezetünket, idegrendszerünket.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?