Menü

Ne dobj ki ételt!

Előfordul, hogy a hűtő mélyéről olyan finomságok kerülnek elő, melyekről megfeledkeztünk, s mire a tányérunkra kerülne, már lejárt a szavatosságuk, így a szemétben landolnak. Ismerős a helyzet? Ígérjük meg magunknak, hogy mostantól tudatosabb fogyasztók leszünk!

Sokszor mondjuk, tanítjuk gyermekeinknek, hogy ételt nem dobunk ki, sajnos mégis olykor elkerülhetetlen, hogy némely élelmiszer a kukában végezze. Sosem késő tenni ellene! Az egyik és legfőbb megoldás a tudatos vásárlás, a pazarlásmentes életmód, valamint az alapanyagok észszerűbb tárolása és felhasználása.

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, ám ez kissé ellentmondásos, hiszen mégis évente sok kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő és jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.

Egy korábbi kutatásból kiderült, hogy leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobnak ki az emberek. A pazarlás oka, hogy olykor túl sok élelmiszert vásárolunk, a friss zöldségek és gyümölcsök pedig túl hamar megromlanak a helytelen tárolás és a nem megfelelő hűtési szokások következtében.

Akinek van, vákuumcsomagoló géppel sok élelmiszert eltehet, mellyel ételeink állaga, íze, frissessége nagyon hosszú ideig megtartható, azonban aki ilyennel nem rendelkezik, fogadja meg a következő tanácsokat.

Sajnos világszerte sok millió ember éhezik és szenved az alultápláltságtól. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást kell mérsékelni, ez pedig a konyhában kezdődik.

Maradék zöldségeket ne dobjunk ki, készítsünk belőlük krémlevest, száraz kenyérből lehet levesbetét hozzá, de zöldségfasírtnak is megteszi, vagy zöldséges egytálételnek, esetleg valamilyen tésztaszószhoz.

A szépséghibás, vagy túlérett zöldségekből és bebarnult gyümölcsökből turmix készíthető, vagy szintén krémleves.

A túlérett banán tökéletesen édesít minden süteményt, alkalmas banánkenyér, banános palacsinta vagy turmixok készítésére, édesítésére, hozzáadott cukor nélkül.

Bár sokszor kidobjuk a lejárt szavatosságú élelmiszereket, vannak olyanok, amelyeket a lejárati idő után is megehetünk. Természetesen húsokkal és tejtermékekkel nem kísérletezünk, de vannak, amiket nyugodtan megehetünk, például a sértetlen csomagolású, megfelelően tárolt száraz élelmiszereket, konzerveket. Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még.

Természetesen ezen ételek esetében is fontos, hogy mindig odafigyeljünk az illatukra, az ízükre, a kinézetükre, az állagukra. Ha valamelyik kicsit is gyanús, inkább ne fogyasszuk el!

Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás

Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?