Menü

Ne dobj ki ételt!

Előfordul, hogy a hűtő mélyéről olyan finomságok kerülnek elő, melyekről megfeledkeztünk, s mire a tányérunkra kerülne, már lejárt a szavatosságuk, így a szemétben landolnak. Ismerős a helyzet? Ígérjük meg magunknak, hogy mostantól tudatosabb fogyasztók leszünk!

Sokszor mondjuk, tanítjuk gyermekeinknek, hogy ételt nem dobunk ki, sajnos mégis olykor elkerülhetetlen, hogy némely élelmiszer a kukában végezze. Sosem késő tenni ellene! Az egyik és legfőbb megoldás a tudatos vásárlás, a pazarlásmentes életmód, valamint az alapanyagok észszerűbb tárolása és felhasználása.

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, ám ez kissé ellentmondásos, hiszen mégis évente sok kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő és jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.

Egy korábbi kutatásból kiderült, hogy leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobnak ki az emberek. A pazarlás oka, hogy olykor túl sok élelmiszert vásárolunk, a friss zöldségek és gyümölcsök pedig túl hamar megromlanak a helytelen tárolás és a nem megfelelő hűtési szokások következtében.

Akinek van, vákuumcsomagoló géppel sok élelmiszert eltehet, mellyel ételeink állaga, íze, frissessége nagyon hosszú ideig megtartható, azonban aki ilyennel nem rendelkezik, fogadja meg a következő tanácsokat.

Sajnos világszerte sok millió ember éhezik és szenved az alultápláltságtól. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást kell mérsékelni, ez pedig a konyhában kezdődik.

Maradék zöldségeket ne dobjunk ki, készítsünk belőlük krémlevest, száraz kenyérből lehet levesbetét hozzá, de zöldségfasírtnak is megteszi, vagy zöldséges egytálételnek, esetleg valamilyen tésztaszószhoz.

A szépséghibás, vagy túlérett zöldségekből és bebarnult gyümölcsökből turmix készíthető, vagy szintén krémleves.

A túlérett banán tökéletesen édesít minden süteményt, alkalmas banánkenyér, banános palacsinta vagy turmixok készítésére, édesítésére, hozzáadott cukor nélkül.

Bár sokszor kidobjuk a lejárt szavatosságú élelmiszereket, vannak olyanok, amelyeket a lejárati idő után is megehetünk. Természetesen húsokkal és tejtermékekkel nem kísérletezünk, de vannak, amiket nyugodtan megehetünk, például a sértetlen csomagolású, megfelelően tárolt száraz élelmiszereket, konzerveket. Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még.

Természetesen ezen ételek esetében is fontos, hogy mindig odafigyeljünk az illatukra, az ízükre, a kinézetükre, az állagukra. Ha valamelyik kicsit is gyanús, inkább ne fogyasszuk el!

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.