BTMN és SNI a gyerek papírján. Mit jelentenek ezek?
- Dátum: 2023.09.24., 08:36
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- beilleszkedés, BTMN, fogyatékosság, hiányosság, igény, javaslat, nehézség, óvodáskor, probléma, sajátos, SNI, szakértői bizottság, szűrés, zavar
Mit jelent a BTMN? Kik tartoznak ebbe? Kik az SNI gyerekek? Nos pedagógusként és egy BTMN kisfiú anyukájaként szeretném ezeket a fogalmakat rendbe tenni és kicsit körül járni melyik mit takar, milyen fejlesztés szükséges és kik végzik ezeket.
A BTMN és az SNI gyerekek kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő kategóriába tartoznak, a BTMN rövidítését is tekintve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket jelent, míg az SNI a sajátos nevelési igényű tanulót jelzi.
Honnan tudom, hogy BTMN- es a gyermekem?

Fontos elmondani, hogy a BTM-diagnosztika a járási szakértői bizottság tevékenységének keretében történik, az SNI-diagnosztika pedig a megyei és országos tevékenység keretében.
A BTMN kategória arra utal, hogy van probléma, mely fennáll, de nem olyan súlyos, hogy sajátos nevelési igény legyen.
Míg a „nehézség” arra utal, hogy a probléma átmeneti, nem áll fenn tartósan, addig a fogyatékosságok, zavarok körére az SNI kategória a jellemző, mely tartósan fennáll.
A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló különleges bánásmódot igényel. Olyan gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, kapcsolati, magatartási problémákkal, tanulási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése nehezebb.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló a hivatalos definíció szerint szintén különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, illetve súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.
Ezek a diákok a különleges bánásmód keretében egyéni fejlesztésben részesülnek, joguk van állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra.
Ezt az igényt minden esetben és kizárólag a szakértői bizottság állapítja meg vagy zárja ki, ők tesznek javaslatot megfelelő ellátásra.

Mikor derül ki, hogy a gyermekemnek ilyen ellátásra van szüksége? Mit tapasztalunk szülőként?
A BTMN veszélyeztetettsége már az óvodáskorban észlelhető.
Figyelmeztető jel lehet, ha a gyermeknek rendezetlen, mozgása bizonytalan, jobbkéz-balkéz dominanciája kialakulatlan, ceruzafogása nem megfelelő, rajzai kuszák, beszédértése, kifejezőképessége problémás, illetve a gyermek a bölcsődei, óvodai közösségbe nem tud beilleszkedni.
Az ötéves korban történő szűrővizsgálatok a részképesség-gyengeségek és -zavarok idejében történő felismerését szolgálják.
Beilleszkedési és magatartási nehézség esetén a gyermek intézménye köteles megszervezni a fejlesztő foglalkoztatást.
Az SNI kategóriára is általában óvodáskorban derül fény és a megfelelő fejlesztéssel sokszor gond nélkül behozzák a lemaradást a gyerekek a bizottság pedig 1-2 évente ismét kivizsgálja a gyereket, hogy van-e változás.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei
A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.