BTMN és SNI a gyerek papírján. Mit jelentenek ezek?
- Dátum: 2023.09.24., 08:36
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- beilleszkedés, BTMN, fogyatékosság, hiányosság, igény, javaslat, nehézség, óvodáskor, probléma, sajátos, SNI, szakértői bizottság, szűrés, zavar
Mit jelent a BTMN? Kik tartoznak ebbe? Kik az SNI gyerekek? Nos pedagógusként és egy BTMN kisfiú anyukájaként szeretném ezeket a fogalmakat rendbe tenni és kicsit körül járni melyik mit takar, milyen fejlesztés szükséges és kik végzik ezeket.
A BTMN és az SNI gyerekek kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő kategóriába tartoznak, a BTMN rövidítését is tekintve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket jelent, míg az SNI a sajátos nevelési igényű tanulót jelzi.
Honnan tudom, hogy BTMN- es a gyermekem?
Fontos elmondani, hogy a BTM-diagnosztika a járási szakértői bizottság tevékenységének keretében történik, az SNI-diagnosztika pedig a megyei és országos tevékenység keretében.
A BTMN kategória arra utal, hogy van probléma, mely fennáll, de nem olyan súlyos, hogy sajátos nevelési igény legyen.
Míg a „nehézség” arra utal, hogy a probléma átmeneti, nem áll fenn tartósan, addig a fogyatékosságok, zavarok körére az SNI kategória a jellemző, mely tartósan fennáll.
A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló különleges bánásmódot igényel. Olyan gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, kapcsolati, magatartási problémákkal, tanulási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése nehezebb.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló a hivatalos definíció szerint szintén különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, illetve súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.
Ezek a diákok a különleges bánásmód keretében egyéni fejlesztésben részesülnek, joguk van állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra.
Ezt az igényt minden esetben és kizárólag a szakértői bizottság állapítja meg vagy zárja ki, ők tesznek javaslatot megfelelő ellátásra.
Mikor derül ki, hogy a gyermekemnek ilyen ellátásra van szüksége? Mit tapasztalunk szülőként?
A BTMN veszélyeztetettsége már az óvodáskorban észlelhető.
Figyelmeztető jel lehet, ha a gyermeknek rendezetlen, mozgása bizonytalan, jobbkéz-balkéz dominanciája kialakulatlan, ceruzafogása nem megfelelő, rajzai kuszák, beszédértése, kifejezőképessége problémás, illetve a gyermek a bölcsődei, óvodai közösségbe nem tud beilleszkedni.
Az ötéves korban történő szűrővizsgálatok a részképesség-gyengeségek és -zavarok idejében történő felismerését szolgálják.
Beilleszkedési és magatartási nehézség esetén a gyermek intézménye köteles megszervezni a fejlesztő foglalkoztatást.
Az SNI kategóriára is általában óvodáskorban derül fény és a megfelelő fejlesztéssel sokszor gond nélkül behozzák a lemaradást a gyerekek a bizottság pedig 1-2 évente ismét kivizsgálja a gyereket, hogy van-e változás.
Sportszülők
Foci, kosárlabda, kézi, futás, úszás… Sportszülőnek lenni nem nehéz, de nagyon nemes küldetés. Mivel jár, ha sportoló gyermeked van?
Az okoseszközök hatása a gyerekek viselkedésére
Az okostelefonok használata a legújabb tanulmányok szerint komoly viselkedési problémákat okozhat a gyerekeknél. Egy brit kutatás megerősítette azt a kijelentést, mely szerint az okostelefonok használata hosszútávon szorongást, depressziót és más mentális problémákat is okozhat.
Miért gyakoribbak a szakítások ősszel?
Az ősz egy elég éles váltást hozhat az életünkbe egy kellemes nyári kikapcsolódás után, amit sokszor a párkapcsolatok is megsínylenek. Mindenkinek ismerős lehet a helyzet, amikor a környezetében, vagy akár a saját maga bőrén elkezdi tapasztalni, hogy a rossz idő kezdetével a konfliktusok száma is megnövekszik.
A rózsaszín viselkedésre gyakorolt hatása
A színek pszichológiája azt állítja, hogy a különböző színek hatással vannak a hangulatunkra, az érzéseinkre, sőt a viselkedésünkre is. A rózsaszín például nyugalmat áraszt. A szerelemmel, kedvességgel és nőiességgel azonosítják. Kislányként bizonyára mindannyian imádtuk a rózsaszínt, és a divat világa sem nélkülözheti a rózsaszínt. Lehet lágy, halvány, vagy élénk pinkes, de lazacos vagy tüdőrózsaszín árnyalata is.
Ő az enyém! Az enyém, érted! – Avagy féltékenynek lenni
Miért vagyunk féltékenyek? Irigyek vagyunk és védjük a barátainkat, a családtagjainkat, a szerelmünket is. Egyes érzelmeket, bármennyire emberiek is, nehéz szeretni vagy akár csak elfogadni. Nem pusztán azért, mert rémes őket megélni: hiszen a haragot, a gyászt, a bűntudatot valahogy mégiscsak képesek vagyunk elfogadni, mint az emberi élet velejáróit. A féltékenység viszont – hasonlóan az irigységhez – olyasvalami, amitől sokunk legszívesebben örökre megszabadulna. Ezek az érzelmek énünknek egy sötét, kicsinyes, birtokló és kontrolláló oldalával szembesítenek, amelytől joggal félünk.