Menü

Íme a 9 leggyakoribb toxikus személyiségtípus és a megoldás ellenük

Az élete során már biztosan mindenki találkozott toxikus emberekkel, akár a munkahelyen, az iskolában, vagy éppen a közösségi média. Toxikus emberek igenis léteznek, szerte a világon, a kérdés csupán az, hogy miképpen kezeljük őket, ha az életünk részei.

A legtipikusabb megoldás ezekkel az emberekkel szemben, ha egyszerűen elvágjuk a velük való kapcsolatunkat, viszont ez nem mindig a legpraktikusabb.

Kilenc különböző toxikus személyiségtípust mutatunk be és azt is eláruljuk, hogyan ismerheted fel, ha mérgező emberekkel vagy körülvéve, illetve miképpen kezelheted jól őket.

Az ítélkező

Ismerős az, amikor éppen nagyon izgatottan meséled valakinek, hogy valami szuper és új dolog történt az életedben; mint például, hogy ott hagyod az állásod, hogy megvalósítsd a már régóta dédelgetett álmodat, és csak egy szemforgatást, vagy épp egy elutasító választ kapsz cserébe? Ilyenkor nagy valószínűséggel egy ítélkező személy az, akinek a jövőbeni terveidről beszélsz.

Örök pesszimista

Az ilyen emberek nagyon nehezen találják meg a pozitívumot bárkiben vagy bármiben is, és sokszor másokra is átragasztják az élethez való negatív hozzáállásukat – mondja Miller.

Itt van néhány jel, ami alapján felismerheted, hogy nem a legoptimistább emberrel állsz szemben:

· Mindig a legrosszabbat keresik egy adott helyzetben vagy személyben.

· Könnyen belemerülnek a problémáikba, és nem a kiutat, a megoldást keresik.

A nárcisztikus

Biztos lehetsz benne, hogy nárcisztikus személlyel van dolgod, ha azt veszed észre, hogy minden róla szól, ha vele vagy. Ezek az emberek úgy gondolják, hogy mindenhez értenek, igazi polihisztorok, és ha nem értesz velük egyet, akkor mint a bomba robbannak. Illetve hajlamosak arra is, hogy olyan emberekkel vegyék körbe magukat, akik erősítik, és támogatják a saját magukról kialakított képüket.

Rockwell tanácsa szerint: hogyha jó hallgató vagy a beszélgetések során, akkor ügyelj arra, hogy amikor már elég volt a másik nárcisztikus megnyilvánulásaiból, akkor csak állj tovább.

Ám, ha úgy érzed, hogy a nárcisztikus típusú barátoddal, esetleg pároddal a kapcsolatotokat még helyre tudjátok hozni, akkor mindenképp oszt meg vele az érzéseidet, a gondolataidat, hogy ráébredjen, a világon vannak más emberek is rajta kívül.

A manipulátor

A manipulátorok sokszor kihasználják a másikat, vagy éppen olyan irányba irányítják kapcsolataikat, amik csak számukra járnának előnyökkel.

A felszínes

Biztos te is találkoztál már olyan típusú személlyel, aki a közösségi médián keresztül éli a kisebb hazugságokkal, szebbnek, jobbnak ábrázolt, elferdített életét.

Orlandoni szerint, azok a barátok, akik túlzott pozitivitást mutatnak a társadalmi életben, ám ezzel szemben igazából nem jól boldogulnak az életükben, mérgezően is hathatnak az őket körülvevő emberekre. Ők kifejezetten felszínesek, hiszen az online világban mutatott túlzott pozitivitásuk sokszor mély boldogtalanságot rejt magában.

Ilyen esetben is a legjobb őszinteség. Egyszerűen csak közöld velük, hogy nem látod jónak, vagy esetleg dühít, hogy a közösségi médiában egy állandó színlelést látsz tőlük. Vagy az sem rossz döntés, ha egyszerűen csak kiköveted az állandóan színlelő játszó barátaidat.

A pletykafészek

Mindannyian találkozhattunk már életünk során olyan emberekkel, akik mindenkiről mindent tudnak (vagyis azt hiszik), és ezt nem restek megosztani másokkal sem. És, hát valljuk be, azért egyszer-egyszer, mindenki volt már ilyen „mindentudó”, vagyis pletykás szerepben.

Persze a történeteket, pletykákat mesélő legtöbbször ártatlannak érzi magát, pedig megalázhatja a történet szereplőjét azáltal, hogy szennyesét kiteregeti mások előtt.

Figyelemre szomjazó

Az állandó figyelmet kereső ember legtöbbször túlságosan kedves. Gyakran előfordulhat az is, hogy az ilyen típusú személlyel szorosabbnak érzed a kapcsolatodat, mint amilyen az valójában.

A hamis barát

Természetes, hogy mindannyian vágyunk arra, hogy kapcsolódjunk másokhoz, így amikor végre megnyílunk valakinek, nagy csalódás érhet minket, ha a kapcsolat egyoldalúvá válik.

Aki lelki szemetesnek használ

Nem könnyű bevallani magunknak, és másoknak sem, ha magányosak vagyunk, és sajnos sokszor társadalmi megbélyegzés is társul mindehhez.

Viszont amikor ezeket az érzéseket sokáig elnyomják, akkor hajlamosak lehetnek arra, hogy elárasztják érzelmeikkel azokat a barátaikat, akiket a legközelebb éreznek magukhoz, ami hatalmas terhet jelenthet a másik oldalon lévőnek.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?