Menü

Nem csak a barna lencse létezik, íme a lencse 5 fajtája

Ne csak szilveszterkor, a gazdagság reményében egyél lencsét – fogyassz belőle minél többet egész évben! A nálunk kevésbé ismert, de kivétel nélkül elérhető színes lencsefajtákat a levesen és a főzeléken kívül salátának, fasírtnak vagy köretnek is elkészítheted.

A hazai termesztésű hüvelyesek közül a lencse jóval értékesebb táplálék, mint a bab vagy a borsó, ráadásul e két rokonához képest könnyebben emészthető. A többi zöldséggel összehasonlítva magas az energia- és szénhidráttartalma, ezenkívül jelentős mennyiségben található benne folsav és többféle értékes vitamin. Szerves részét képezi a vegetáriánusok étrendjének és diétákba is beilleszthető.

Magról vetve könnyen termesztheted a ház körül, vagy ha nincs kerted, a búzához hasonlóan kicsíráztathatod. A lencsecsíra kiváló salátákhoz, párolt zöldségekhez, valamint vagdaltak és töltött, rakott ételek ízesítőjeként is.

A kertedben betakarított vagy a boltban vásárolt lencsét száraz, sötét helyen, papírzacskóban vagy jól záródó üvegben egy évig is tárolhatod.

A kisebb szemű lencsék többnyire áztatás nélkül is megfőnek kevesebb mint fél óra alatt. A héj nélküli (hántolt) magokat egyáltalán ne áztasd be, mert ellenkező esetben szétesnek a főzővízben. Főzés előtt mindenfajta lencsét válogass át és moss meg folyó hideg víz alatt!

A pucolt lencse jobban felveszi a fűszerek aromáját, mint a héjas. Ízléstől és fajtától függően próbálkozhatsz fokhagymával, csilipaprikával, mustármaggal, babérlevéllel, majoránnával, rozmaringgal, kakukkfűvel. A köménymag, az édeskömény, a borsikafű és a koriander egyúttal az emésztést is megkönnyítik. Sót csak a főzés vége felé adj a lencséhez! Tálalás előtt a lencseételt megszórhatod frissen aprított koriander- vagy petrezselyemzölddel.

A zöld lencse Puy-i lencsének is nevezik, mert kétezer éve termesztik Le Puy környékén. (Ez az első eredetvédett francia élelmiszer.) Színe a sötétzöldtől a barnászöldig terjed. Enyhén borsos ízű, a hagyományos fajtáknál kisebb és gömbölyűbb szemű. Áztatás nélkül megpuhul 25 perc alatt. Nem fő szét, így kiváló salátának. Jól illik hozzá a friss kakukkfű.

A vörös lencse apró szemű, héj nélküli fajta, az ázsiai konyha fontos alapanyaga. A főzés során elveszti élénk színét. Áztatás nélkül is pépes állagú lesz 10-20 perc alatt. Önálló ételnek (pl. indiai dhalnak) elkészítve vagy levesbetétként fogyaszthatod. Fűszerezd római köménnyel, fekete mustármaggal, korianderrel, kurkumával!

A fekete (beluga) lencse igen apró szemű, akár a beluga ikra, ezért kaviárlencsének is nevezik. Fénylő, feszes héjának köszönhetően főzés közben nem esik szét. A csúcsgasztronómia előszeretettel használja salátához, leveshez, hidegtálhoz, illetve köretnek hal és hús mellé. Nem kell beáztatni, gyorsan megpuhul. Jellegzetes íze miatt nem kíván sok fűszert.

A sárga lencse élénk színével és enyhén diós, édeskés ízével tűnik ki. Látványos köretet készíthetsz belőle. Candida-diéta alatt is fogyaszthatod. Hideg vízben feltéve megpuhul maximum 25 perc alatt, ha előzőleg legalább 2 órára beáztatod. Próbáld ki curryporral fűszerezve!

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.