Menü

A legfontosabb illemszabályok, ha új munkahelyen kezdesz

Az első benyomásnak mindig nagy szerepe van két ember kapcsolatában, és ezen utólag annyira nem is könnyű változtatni. Ezért is lényeges, hogy igyekezz kihozni belőle a legjobbat - főleg akkor, ha új munkahelyen kezdesz. Ebben az esetben ugyanis az első találkozás meghatározhatja a munkatársak véleményét, megítélését, sőt a későbbi viszonyok alakulását is.

A szakértő szerint szigorúan tilos elkésni, hiszen ez azt eredményezi, hogy nagyon rossz vélemény alakul ki a főnökben veled kapcsolatban. A pontatlanság nem csupán illetlenség, de a nemtörődömség jele is. Miután megérkeztél, az új munkatársak mindegyikének be kell mutatkozni: mondd a nevedet, és várd a kéznyújtást. Ha hasonló korosztályú férfi és nő találkozik, jobb megvárni, míg a nő nyújt kezet.

Figyelni kell a másik szavaira, arra, hogy tegeződik vagy magázódik veled. Előbbit - bármilyen nagy is a rangkülönbség - csak a nő ajánlhatja fel. Tehát a férfiaknak a legjobb, ha „Jó napot kívánok!”-kal köszönnek, és megvárják, míg a másik vált tegezésre. Ha ez nem történne meg, maradni kell a magázódásnál.

A hely elfoglalása után nem javasolt a családi fotók kirakásával, az asztal berendezésével kezdeni, ajánlott inkább segítséget kérni a többiektől a munkavégzéshez szükséges dolgok beszerzésében. Ha segítenek, azt mindig meg kell köszönni. Az alacsonyabb beosztású kollégákkal sem szabad lekezelően bánni: könnyen megkeserítheti a mindennapokat az a helyzet, ha valaki már az első napon megutálja az új munkatársat.

Ha van rá lehetőséged, már az elején érdemes segítséget kérned a cég megismerésében. Figyelj arra, hogy milyenek a szokások, például a többiek hogyan oldják meg az étkezést, a dohányzást, van-e büfé, vagy kijárnak ebédszünetben, van-e ruhásszekrény és személyes fogasok. Járj nyitott szemmel, hogy felvehesd a szokásokat, és könnyen beilleszkedhess. Kérdezősködj, ismételgesd a kollégák nevét, de igyekezz egyelőre távol maradni a személyes ügyektől.

Hallgasd figyelmesen a kollégák mondanivalóját, és mutass érdeklődést, ez ugyanis mindig szimpátiát kelt másokban. Magadról azonban ne tárulkozz ki túlságosan, ne menj bele a családi kapcsolataid feltárásába, a betegségek taglalásába, inkább csak a legszükségesebb információkról beszélj. Kérdezz egyszerű, könnyed témákról, például hogy hogyan jár be a munkahelyre a másik, de a főnök kibeszélését, az anyagiakat és a pletykálkodást mindenképp kerüld. Társalogj a többiekkel, azonban ne beszélj túl sokat, mert ez a legtöbb embert zavarja munka közben, és könnyen mérgesek lesznek, ha be nem áll az új kolléga szája.

A testbeszéd nagyon sokat számít az ismerkedéskor és később a kommunikáció során is. De nemcsak az fontos, hogyan gesztikulálsz, hanem akár az is lényeges lehet, hogy milyen irányban állsz, vagy merre néz a lábfejed. Nézd végig a képeket, és tudd meg, mit kell tenned a találkozás utáni első percekben ahhoz, hogy biztosan elnyerd a másik szimpátiáját.

Wim Hof módszer

Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).