Menü

Galuska, nokedli vagy csipetke?

A közösségi médiában ismételten parázs vita alakult ki a főzős csoportokban, azzal kapcsolatban, hogy a nokedli, galuska és a csipetke, milyen rokonságban áll egymással. Mondani sem kell, hogy a táborok ismételten kialakultak. Van, aki szinonimaként használja ezeket a szavakat, de van, aki arra voksol, hogy három különböző tésztaételt jelent. Hiszen az elkészítésük és a felhasználási módjuk is különböző. A további vita elkerülése végett, járjunk utána, hogy hogyan is készülnek ezek a finomságok, na meg persze vizsgáljuk meg, van e valami közük egymáshoz.

Kezdjük a csipetkével, mivel a legtöbb ember megegyezett abban, hogy kicsit kilóg a sorból és ennél a köretnél, kicsit másról van szó. Mondhatjuk azt is, hogy a csipetke a galuska közeli rokona. Hazánkban főként levesbetétként használjuk, de a paprikás krumpliban is megállja a helyét. A nevében pedig benne van a készítés módja is. A tésztát megfogjuk, és apró darabokra csipkedjük. A kivitelezése roppant egyszerű: egy tojást jól elkeverünk, sózunk, és lisztet adagolunk hozzá.

Akkor jó a tészta, ha kemény, de rugalmas és nem ragad a kezünkhöz. Az így elkészült tésztából egy kis kígyó alakot sodrunk, majd kis darabokat csipkedünk belőle, melyet a levesbe helyezünk. Ezt a műveletet végezhetjük kézzel vagy késsel is. Nagyon gyorsan elkészül, pár perc alatt, ezért ez az utolsó hozzávaló, amit a leveshez adunk. A nyers csipetkét fagyasztani, és szárítani is lehet. Mind a két módszerrel sokáig eláll, és bármikor felhasználhatjuk. Tehát a galuska és a csipetke között a különbség, hogy a galuska inkább köret, a csipetke pedig levesbetét. A csipetke tésztája keményebb, és nem kiszaggatni, hanem csipkedni kell. Emellett pedig száraztésztának is készítik. .A nokedli vagy galuska szintén könnyen és gyorsan elkészíthető, de frissen kifőzve a legjobb.

Galuska vagy nokedli? Ezek a tésztaételek, nem a magyar konyha sajátossága. A szlovák, ukrán, lengyel és román konyha is ismeri, és hasonlóképpen készíti. A nokedli szavunk a bajor-osztrák eredetű Nockerl szóból jött létre és már több száz éve így használjuk. A nokedli és a galuska alapanyagát tekintve ugyanaz, a különbség köztük a méretükben van. A galuskát nagyobb mérete miatt késsel vagy kanállal szaggatják a vízbe, a nokedli kisebb, és itt pedig a nokedliszaggatót használjuk. Mind a kettőt a köretek csoportjába soroljuk. Alapanyag tekintetében is megegyeznek. Nem kell hozzá más, mint liszt, só, tojás, na meg egy kis víz, de akad olyan is aki olajat is tesz bele.

A galuskákat sós, olajos, lobogó forró vízben kell kifőzni, és amikor feljönnek a víz felszínére akkor elkészültek. Leszűrjük, lecsöpögtetjük, de vannak, akik le is öblítik a galuskákat hideg vízzel. Ha kevés vízbe, sok galuskát akarunk kifőzni, akkor összeragadnak, és nem lesznek szépek, illetve nagyon figyeljünk oda, hogy ne főzzük túl őket, ugyanis akkor, megváltozik az ízük.

Érdekesség: Nyeli, mint kacsa a nokedlit. Ennek a mondásunknak is van valóság alapja. Régen a háziasszonyok, liszt és víz keverékéből főztek nokedlit a kacsák számára. Nagyon szépen fejlődtek tőle, és nem kellett naponta megtömni őket, ami ma már sok helyen állatkínzásnak is minősül. A szárnyasok pedig rajongtak ezért a finomságért, pillanatok alatt befalták őket. Ez a hizlalási módszer is szép fejlett kacsamájat eredményez, nem kell vele sokat bíbelődni, na meg ami a legfontosabb, hogy a cél érdekében nem kell az állatott megkínozni. Így ez a módszer állatbarát.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?