Menü

Egészségügyi kockázatot jelenthet a sok túlóra

Az átlagos, 40 órás munkahét normálisnak, sőt egyeseknek akár túl könnyűnek is tűnhet, de egy amerikai orvosi lapban megjelent tanulmány szerint e fölé valóban nem tanácsos emelnünk a heti munkaidőnket, ugyanis a túlóra kifejezetten káros az egészségünkre.

Növeli a szívbetegség kockázatát

A kutatók szerint a heti 61-70 óra munka 42 százalékra növeli a szívkoszorúér-megbetegedések esélyét, a 71-80 órás munkahét pedig már 63%-ra emeli a kockázatot. Ez azért is különösen fontos adat, mert a koszorúér-megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek az egész világon.

Növeli a stroke esélyét

Egy másik tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a stroke kockázata is megnő a túlórák miatt, ráadásul úgy, hogy a jóval több munkaóra nem feltétlenül jelent sokkal nagyobb hatékonyságot is, sőt az elnyújtott munkanapok inkább csökkentik a munkafolyamatok sikerességét.

Egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet

A szakemberek szerint további negatív hatásai is lehetnek a túlórának, különösen akkor, ha a munkavállaló még elégedettséget sem érez a munkája miatt. Okozhat például álmatlanságot, vagy nyugtalan alvást, de megnöveli a kockázatot más betegségek, például az ízületi gyulladás, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség esetében is.

A túlóra miatt gyakori probléma, hogy nem megfelelők az étkezési szokásaink, de hatása lehet a mentális egészségünkre is.

Ha tehát úgy érezzük, hogy kicsit túlzásba vittük a munkát az utóbbi időben és rengeteget túlóráztunk, próbáljuk újra megtalálni az egyensúlyt, hiszen a magánéletre és a szabadidőre is szükség van ahhoz, hogy jól teljesítsünk a munkahelyünkön.

A magasan képzett munkaerő hajlamosabb túlhajtani magát a melóban – ráadásul mérték és cél nélkül, illetve akár anélkül, hogy erre konkrétan szükség lenne. Az ennek következményeképpen keletkező stresszt pedig legtöbbször alkohol vagy étel elfogyasztásával kompenzálja.

Jelenleg a globális népesség 9%-kát érinti a túlmunka, a trend azonban növekedést jelez. A WHO jelentése figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, hogy nehéz kordában tartani a munkaórákat és a munkamennyiséget, ami a tendenciák szempontjából nem jó jel.

A WHO igazgatója jelezte, hogy a világon nagyon jelentősen megnőtt a távmunkában online elvégzett munka aránya, a COVID19 miatt, ami mint lehetőség persze üdvös a járvány megfékezése szempontjából, ugyanakkor elmosta a határokat a munkaidő és a magánélet között. Valamint mivel sok cég kényszerült leépítésekre, a megmaradó munkaerőre még több feladat hárult, megnövelve ezzel a munkaterhelést.

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.

Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?

Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.

A kiszebáb égetés hagyománya – tavaszvárás a küszöbön

Magyarországon többféle télűző, tavaszváró hagyományunk van, ide tartozik a kiszebáb égetésének szokása is.

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.