Menü

Egészségügyi kockázatot jelenthet a sok túlóra

Az átlagos, 40 órás munkahét normálisnak, sőt egyeseknek akár túl könnyűnek is tűnhet, de egy amerikai orvosi lapban megjelent tanulmány szerint e fölé valóban nem tanácsos emelnünk a heti munkaidőnket, ugyanis a túlóra kifejezetten káros az egészségünkre.

Növeli a szívbetegség kockázatát

A kutatók szerint a heti 61-70 óra munka 42 százalékra növeli a szívkoszorúér-megbetegedések esélyét, a 71-80 órás munkahét pedig már 63%-ra emeli a kockázatot. Ez azért is különösen fontos adat, mert a koszorúér-megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek az egész világon.

Növeli a stroke esélyét

Egy másik tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a stroke kockázata is megnő a túlórák miatt, ráadásul úgy, hogy a jóval több munkaóra nem feltétlenül jelent sokkal nagyobb hatékonyságot is, sőt az elnyújtott munkanapok inkább csökkentik a munkafolyamatok sikerességét.

Egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet

A szakemberek szerint további negatív hatásai is lehetnek a túlórának, különösen akkor, ha a munkavállaló még elégedettséget sem érez a munkája miatt. Okozhat például álmatlanságot, vagy nyugtalan alvást, de megnöveli a kockázatot más betegségek, például az ízületi gyulladás, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség esetében is.

A túlóra miatt gyakori probléma, hogy nem megfelelők az étkezési szokásaink, de hatása lehet a mentális egészségünkre is.

Ha tehát úgy érezzük, hogy kicsit túlzásba vittük a munkát az utóbbi időben és rengeteget túlóráztunk, próbáljuk újra megtalálni az egyensúlyt, hiszen a magánéletre és a szabadidőre is szükség van ahhoz, hogy jól teljesítsünk a munkahelyünkön.

A magasan képzett munkaerő hajlamosabb túlhajtani magát a melóban – ráadásul mérték és cél nélkül, illetve akár anélkül, hogy erre konkrétan szükség lenne. Az ennek következményeképpen keletkező stresszt pedig legtöbbször alkohol vagy étel elfogyasztásával kompenzálja.

Jelenleg a globális népesség 9%-kát érinti a túlmunka, a trend azonban növekedést jelez. A WHO jelentése figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, hogy nehéz kordában tartani a munkaórákat és a munkamennyiséget, ami a tendenciák szempontjából nem jó jel.

A WHO igazgatója jelezte, hogy a világon nagyon jelentősen megnőtt a távmunkában online elvégzett munka aránya, a COVID19 miatt, ami mint lehetőség persze üdvös a járvány megfékezése szempontjából, ugyanakkor elmosta a határokat a munkaidő és a magánélet között. Valamint mivel sok cég kényszerült leépítésekre, a megmaradó munkaerőre még több feladat hárult, megnövelve ezzel a munkaterhelést.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.