Egészségügyi kockázatot jelenthet a sok túlóra
- Dátum: 2023.12.26., 15:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- egészségügy, kimerülés, leterheltség, munka, stroke, távmunka, terhelés, túlóra, WHO
Az átlagos, 40 órás munkahét normálisnak, sőt egyeseknek akár túl könnyűnek is tűnhet, de egy amerikai orvosi lapban megjelent tanulmány szerint e fölé valóban nem tanácsos emelnünk a heti munkaidőnket, ugyanis a túlóra kifejezetten káros az egészségünkre.
Növeli a szívbetegség kockázatát

A kutatók szerint a heti 61-70 óra munka 42 százalékra növeli a szívkoszorúér-megbetegedések esélyét, a 71-80 órás munkahét pedig már 63%-ra emeli a kockázatot. Ez azért is különösen fontos adat, mert a koszorúér-megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek az egész világon.
Növeli a stroke esélyét
Egy másik tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a stroke kockázata is megnő a túlórák miatt, ráadásul úgy, hogy a jóval több munkaóra nem feltétlenül jelent sokkal nagyobb hatékonyságot is, sőt az elnyújtott munkanapok inkább csökkentik a munkafolyamatok sikerességét.
Egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet
A szakemberek szerint további negatív hatásai is lehetnek a túlórának, különösen akkor, ha a munkavállaló még elégedettséget sem érez a munkája miatt. Okozhat például álmatlanságot, vagy nyugtalan alvást, de megnöveli a kockázatot más betegségek, például az ízületi gyulladás, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség esetében is.

A túlóra miatt gyakori probléma, hogy nem megfelelők az étkezési szokásaink, de hatása lehet a mentális egészségünkre is.
Ha tehát úgy érezzük, hogy kicsit túlzásba vittük a munkát az utóbbi időben és rengeteget túlóráztunk, próbáljuk újra megtalálni az egyensúlyt, hiszen a magánéletre és a szabadidőre is szükség van ahhoz, hogy jól teljesítsünk a munkahelyünkön.
A magasan képzett munkaerő hajlamosabb túlhajtani magát a melóban – ráadásul mérték és cél nélkül, illetve akár anélkül, hogy erre konkrétan szükség lenne. Az ennek következményeképpen keletkező stresszt pedig legtöbbször alkohol vagy étel elfogyasztásával kompenzálja.
Jelenleg a globális népesség 9%-kát érinti a túlmunka, a trend azonban növekedést jelez. A WHO jelentése figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, hogy nehéz kordában tartani a munkaórákat és a munkamennyiséget, ami a tendenciák szempontjából nem jó jel.
A WHO igazgatója jelezte, hogy a világon nagyon jelentősen megnőtt a távmunkában online elvégzett munka aránya, a COVID19 miatt, ami mint lehetőség persze üdvös a járvány megfékezése szempontjából, ugyanakkor elmosta a határokat a munkaidő és a magánélet között. Valamint mivel sok cég kényszerült leépítésekre, a megmaradó munkaerőre még több feladat hárult, megnövelve ezzel a munkaterhelést.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”
Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.