Menü

Szerencsehozó és kerülendő falatok szilveszterre és újévre

Múlt cikkünkben a szilveszteri és újévi népszokásokat, hiedelmeket gyűjtöttük csokorba, melyek talán már kicsit háttérbe szorultak, azonban az étkekkel kapcsolatos babonák még mai napig foglalkoztatják az embereket. A szilveszter és az újév első napja rengeteg hagyománnyal, babonával rendelkezik.

Az elmúló óesztendő, illetve az érkező újév fontos esemény, összekapcsolódnak, hatnak egymásra. Minden kultúrának megvannak a maga szerencsehozó ételei, lássuk mivel köszöntsük a 2024-es esztendőt!

A malacsült egy elmaradhatatlan étel az ünnepi asztalról, ennek sok oka van.

Bizonyos magyarázatok szerint az állat orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és a szerencsét kitúrja a földből, más megközelítés szerint azonban a malac kövérsége, hája jelenti a jólétet. Egy biztos, akár virsliként, akár sültként fogyasztjuk, egyik népcsoport sem készíti el ilyenkor rántva, csakis sütve!

A másik jelképes étel a káposzta, mely akár a malac mellett fogyasztva is ajánlott, a káposzta ugyanis pénzt hoz a házhoz. Emellett bármely más zöld leveles étel is ezt a jelentést hordozza, lehet az mángold, spenót, kelkáposzta. Aki szilveszterkor sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben.

A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ezt nem fogyasztják, ám bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Ők halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, mely számukra a meggazdagodást segíti.

Lencse, bab, borsó, köles…

Nem csak a hosszú és zsíros ételekkel kell ilyenkor megtömni a hasunkat, hanem jó hír a könnyebb fogások kedvelőinek, hogy a lencse, a bab, a borsó és a rizs is ebbe a csoportba tartozik. A magyaroknál a lencsefőzelék, lencseleves egy tipikus újévi ebéd, édesanyám mindig elkészíti és ragaszkodik hozzá, hogy megkóstoljuk.

Van olyan ország, ahol a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok ígérik a gazdagságot.

A szilveszteri fánk is igen elterjedt, bár jól tudom inkább farsangi étel, mégsem elírás, ha azt mondom, szilveszterkor is része a menünek.

Bizonyos országokban szokás érmét sütni a kelt tésztákba, süteményekbe, pudingokba, aki pedig előbb megtalálja, az biztosan szerencsés lesz az elkövetkezendő évben.

Sok pénzt, egészséget nemcsak a lencse és a malachús jósol, hanem a kürtőskalács és a pezsgő és a rétes is. Utóbbit mákkal töltötték, ez is a pénzt és a bőséget, gazdagságot szimbolizálja.

A fent említett ételek közül bátran válogathatunk szilveszterkor és újévkor, azonban a szárnyas fogásokat most kerüljük el, ahogy a rákételeket is. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.