Menü

Szerencsehozó és kerülendő falatok szilveszterre és újévre

Múlt cikkünkben a szilveszteri és újévi népszokásokat, hiedelmeket gyűjtöttük csokorba, melyek talán már kicsit háttérbe szorultak, azonban az étkekkel kapcsolatos babonák még mai napig foglalkoztatják az embereket. A szilveszter és az újév első napja rengeteg hagyománnyal, babonával rendelkezik.

Az elmúló óesztendő, illetve az érkező újév fontos esemény, összekapcsolódnak, hatnak egymásra. Minden kultúrának megvannak a maga szerencsehozó ételei, lássuk mivel köszöntsük a 2024-es esztendőt!

A malacsült egy elmaradhatatlan étel az ünnepi asztalról, ennek sok oka van.

Bizonyos magyarázatok szerint az állat orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és a szerencsét kitúrja a földből, más megközelítés szerint azonban a malac kövérsége, hája jelenti a jólétet. Egy biztos, akár virsliként, akár sültként fogyasztjuk, egyik népcsoport sem készíti el ilyenkor rántva, csakis sütve!

A másik jelképes étel a káposzta, mely akár a malac mellett fogyasztva is ajánlott, a káposzta ugyanis pénzt hoz a házhoz. Emellett bármely más zöld leveles étel is ezt a jelentést hordozza, lehet az mángold, spenót, kelkáposzta. Aki szilveszterkor sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben.

A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ezt nem fogyasztják, ám bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Ők halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, mely számukra a meggazdagodást segíti.

Lencse, bab, borsó, köles…

Nem csak a hosszú és zsíros ételekkel kell ilyenkor megtömni a hasunkat, hanem jó hír a könnyebb fogások kedvelőinek, hogy a lencse, a bab, a borsó és a rizs is ebbe a csoportba tartozik. A magyaroknál a lencsefőzelék, lencseleves egy tipikus újévi ebéd, édesanyám mindig elkészíti és ragaszkodik hozzá, hogy megkóstoljuk.

Van olyan ország, ahol a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok ígérik a gazdagságot.

A szilveszteri fánk is igen elterjedt, bár jól tudom inkább farsangi étel, mégsem elírás, ha azt mondom, szilveszterkor is része a menünek.

Bizonyos országokban szokás érmét sütni a kelt tésztákba, süteményekbe, pudingokba, aki pedig előbb megtalálja, az biztosan szerencsés lesz az elkövetkezendő évben.

Sok pénzt, egészséget nemcsak a lencse és a malachús jósol, hanem a kürtőskalács és a pezsgő és a rétes is. Utóbbit mákkal töltötték, ez is a pénzt és a bőséget, gazdagságot szimbolizálja.

A fent említett ételek közül bátran válogathatunk szilveszterkor és újévkor, azonban a szárnyas fogásokat most kerüljük el, ahogy a rákételeket is. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.