Menü

Szerencsehozó és kerülendő falatok szilveszterre és újévre

Múlt cikkünkben a szilveszteri és újévi népszokásokat, hiedelmeket gyűjtöttük csokorba, melyek talán már kicsit háttérbe szorultak, azonban az étkekkel kapcsolatos babonák még mai napig foglalkoztatják az embereket. A szilveszter és az újév első napja rengeteg hagyománnyal, babonával rendelkezik.

Az elmúló óesztendő, illetve az érkező újév fontos esemény, összekapcsolódnak, hatnak egymásra. Minden kultúrának megvannak a maga szerencsehozó ételei, lássuk mivel köszöntsük a 2024-es esztendőt!

A malacsült egy elmaradhatatlan étel az ünnepi asztalról, ennek sok oka van.

Bizonyos magyarázatok szerint az állat orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és a szerencsét kitúrja a földből, más megközelítés szerint azonban a malac kövérsége, hája jelenti a jólétet. Egy biztos, akár virsliként, akár sültként fogyasztjuk, egyik népcsoport sem készíti el ilyenkor rántva, csakis sütve!

A másik jelképes étel a káposzta, mely akár a malac mellett fogyasztva is ajánlott, a káposzta ugyanis pénzt hoz a házhoz. Emellett bármely más zöld leveles étel is ezt a jelentést hordozza, lehet az mángold, spenót, kelkáposzta. Aki szilveszterkor sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben.

A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ezt nem fogyasztják, ám bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Ők halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, mely számukra a meggazdagodást segíti.

Lencse, bab, borsó, köles…

Nem csak a hosszú és zsíros ételekkel kell ilyenkor megtömni a hasunkat, hanem jó hír a könnyebb fogások kedvelőinek, hogy a lencse, a bab, a borsó és a rizs is ebbe a csoportba tartozik. A magyaroknál a lencsefőzelék, lencseleves egy tipikus újévi ebéd, édesanyám mindig elkészíti és ragaszkodik hozzá, hogy megkóstoljuk.

Van olyan ország, ahol a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok ígérik a gazdagságot.

A szilveszteri fánk is igen elterjedt, bár jól tudom inkább farsangi étel, mégsem elírás, ha azt mondom, szilveszterkor is része a menünek.

Bizonyos országokban szokás érmét sütni a kelt tésztákba, süteményekbe, pudingokba, aki pedig előbb megtalálja, az biztosan szerencsés lesz az elkövetkezendő évben.

Sok pénzt, egészséget nemcsak a lencse és a malachús jósol, hanem a kürtőskalács és a pezsgő és a rétes is. Utóbbit mákkal töltötték, ez is a pénzt és a bőséget, gazdagságot szimbolizálja.

A fent említett ételek közül bátran válogathatunk szilveszterkor és újévkor, azonban a szárnyas fogásokat most kerüljük el, ahogy a rákételeket is. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak.

Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra

Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?

Nem csak kikapcsol: ezért érdemes minden nap olvasni

A héten ünnepeljük az olvasás világnapját, amely jó alkalom arra, hogy egy pillanatra félretegyük a telefont, kikapcsoljuk a televíziót, és kezünkbe vegyünk egy könyvet. Az olvasás sokak számára egyszerű kikapcsolódás, másoknak esti szertartás vagy éppen menekülés a hétköznapok rohanásából.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.