Menü

Szerencsehozó és kerülendő falatok szilveszterre és újévre

Múlt cikkünkben a szilveszteri és újévi népszokásokat, hiedelmeket gyűjtöttük csokorba, melyek talán már kicsit háttérbe szorultak, azonban az étkekkel kapcsolatos babonák még mai napig foglalkoztatják az embereket. A szilveszter és az újév első napja rengeteg hagyománnyal, babonával rendelkezik.

Az elmúló óesztendő, illetve az érkező újév fontos esemény, összekapcsolódnak, hatnak egymásra. Minden kultúrának megvannak a maga szerencsehozó ételei, lássuk mivel köszöntsük a 2024-es esztendőt!

A malacsült egy elmaradhatatlan étel az ünnepi asztalról, ennek sok oka van.

Bizonyos magyarázatok szerint az állat orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és a szerencsét kitúrja a földből, más megközelítés szerint azonban a malac kövérsége, hája jelenti a jólétet. Egy biztos, akár virsliként, akár sültként fogyasztjuk, egyik népcsoport sem készíti el ilyenkor rántva, csakis sütve!

A másik jelképes étel a káposzta, mely akár a malac mellett fogyasztva is ajánlott, a káposzta ugyanis pénzt hoz a házhoz. Emellett bármely más zöld leveles étel is ezt a jelentést hordozza, lehet az mángold, spenót, kelkáposzta. Aki szilveszterkor sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben.

A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ezt nem fogyasztják, ám bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Ők halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, mely számukra a meggazdagodást segíti.

Lencse, bab, borsó, köles…

Nem csak a hosszú és zsíros ételekkel kell ilyenkor megtömni a hasunkat, hanem jó hír a könnyebb fogások kedvelőinek, hogy a lencse, a bab, a borsó és a rizs is ebbe a csoportba tartozik. A magyaroknál a lencsefőzelék, lencseleves egy tipikus újévi ebéd, édesanyám mindig elkészíti és ragaszkodik hozzá, hogy megkóstoljuk.

Van olyan ország, ahol a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok ígérik a gazdagságot.

A szilveszteri fánk is igen elterjedt, bár jól tudom inkább farsangi étel, mégsem elírás, ha azt mondom, szilveszterkor is része a menünek.

Bizonyos országokban szokás érmét sütni a kelt tésztákba, süteményekbe, pudingokba, aki pedig előbb megtalálja, az biztosan szerencsés lesz az elkövetkezendő évben.

Sok pénzt, egészséget nemcsak a lencse és a malachús jósol, hanem a kürtőskalács és a pezsgő és a rétes is. Utóbbit mákkal töltötték, ez is a pénzt és a bőséget, gazdagságot szimbolizálja.

A fent említett ételek közül bátran válogathatunk szilveszterkor és újévkor, azonban a szárnyas fogásokat most kerüljük el, ahogy a rákételeket is. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.