Miért hazudunk?
- Dátum: 2024.01.07., 19:02
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- büntetés, félelem, gonoszság, hazugsàg, ideológia, kapcsolat, személyiség, veszély
A hazugság természetét az indítékai határozzák meg - kétféle indíték létezik: az önérdek és a másik ember érdeke. Lehet önzetlenül hazudni, nehogy a másik nyugtalankodjon, vagy megijedjen valamitől, az ilyen hazugságok a másik fél "érdekében" történnek. Léteznek másfajta gyakori hazugságok, amelyek ártalmatlanok, s a másikra nézve nincs komolyabb következményük. Az ártóbb szándékú hazugságok akár a megfogalmazóra akár a címzettre nézve súlyosabb, vagy végzetesebb következménnyel járhatnak (pl. ártatlan ember elítélése).
1. A büntetés elkerülése
A büntetés elkerülése az egyik leggyakoribb motiváció a hazugságra. Ide sorolható a gyorshajtás vagy a bliccelés miatti szabadkozás is. Mindez azért, mert bizonyos helyzetekben következményekre számíthat az, aki elmondja az igazat.
2. Hatalomgyakorlás
A hatalom gyakorlása mások felett szintén jó ok a hazudozásra: hatalmas erőt birtokol az, aki ismeri az igazságot, és ha felfedi azt, alapjaiban változtathatja meg az adott szituációt. Aki a tények tudatában van, az hatalmat gyakorol mások felett, és olykor nehéz feladni ezt a meghatározó szerepet.
3. Mások megvédése
Egy másik személy megóvása is sarkallhat füllentésre személyeket, hiszen az ember nemcsak saját érdekében, de másokért is kész elhallgatni az igazságot. Az ilyesfajta ferdítések hátterében általában a szeretet bújik meg, ami valamelyest fel is menti a füllentőt tette alól.
4. Személyes előmenetel
Előfordul az is, hogy az ember saját előbbre jutásáért hazudik. Ilyen helyzetek például fordulhatnak elő, de sajnos sokan ferdítenek a siker érdekében randevúkon is. A pszichológus szerint egyébként ez a hazugság második leggyakoribb motivációja.
5. Mások elismerésének kivívása
Különösen gyerek- vagy tinikorban jellemző, de sokan, felnőttek is képesek igaz énjüket és véleményüket elrejteni, és valótlanságokat állítani magukról azért, hogy ezzel szimpatikusabbá tegyék magukat, vagy elnyerjék mások elismerését.
6. A privátszféra megóvása
Előfordul, hogy az ember egy-egy füllentéssel vagy bölcs hallgatással épít maga köré védőfalat. Mivel a magánéletre mindenkinek szüksége van, ez gyakran motiválja az embereket az igazság elhallgatására.
7. Egy kellemetlen szituáció kivédése
Az igazmondás nem mindig kifizetődő, és aki kellően óvatos, a hallgatással ki tudja védeni a kellemetlennek ígérkező helyzeteket.
8. A szégyen elkerülése
Az ember sokszor azért kényszerül hazudni, mert tudja, hogy ha kiderülne az igazság, számára nagyon kellemetlen, akár szégyenteljes helyzet bontakozhatna ki. Emberi dolog, hogy az ilyen helyzeteket valaki nem szeretné átélni, tehát igyekszik eltussolni, vagy nem vállalni az igazságot.
9. A veszély elkerülése
Az ember olykor nemcsak lelki, hanem testi értelemben sem fedheti fel saját gyengeségét. Az ilyen, testi épség érdekében szórt hazugságok általában ösztönös védekező reakcióként fogalmazódnak meg.
Néhány módszer, amivel utolérhető a hazugság!
Mondassuk el a sztorit, fordított időrendi sorrendben! Egy kitalált történetet sokkal nehezebb megfordítani, mint egy valódit. Az időbeli egymásutániság egyhamar felborulhat, és az illető lelepleződik.
Tartsunk szemkontaktust az illetővel! A hazug ember általában befelé figyel. A tekintete általában valamilyen mozdulatlan tárgyra irányul épp ezért, tehát a felidézés (főleg a hazugságé) egyáltalán nem könnyű, élő szemkontaktus fenntartása mellett.
Tegyünk fel váratlan kérdéseket! A (professzionális) hazudozó általában kerüli a "nem tudom/nem emlékszem" formulákat, inkább kitalál valamilyen elfogadhatónak tűnő válaszokat. Ezért érdemes váratlan kérdéseket feltenni neki, és azt megismételni.
Az ördög ügyvédje. Számos hazugság vélekedésekkel, hitekkel kapcsolatos. A profi hazudozó ügyel arra, hogy ideológiai helyzete, véleménye tiszte, világos legyen... Őket úgy lehet zavarba hozni, hogy legyenek ők az ördög ügyvédjei, és mondják el valódi véleményüket egy üggyel, dologgal kapcsolatosan. A hazug ember gyorsabban és bővebben reagál erre, mint aki igazat mond, és keresgéli a megfelelő szavakat, kifejezéseket, "filozófiát".
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”