Menü

Miért hazudunk?

A hazugság természetét az indítékai határozzák meg - kétféle indíték létezik: az önérdek és a másik ember érdeke. Lehet önzetlenül hazudni, nehogy a másik nyugtalankodjon, vagy megijedjen valamitől, az ilyen hazugságok a másik fél "érdekében" történnek. Léteznek másfajta gyakori hazugságok, amelyek ártalmatlanok, s a másikra nézve nincs komolyabb következményük. Az ártóbb szándékú hazugságok akár a megfogalmazóra akár a címzettre nézve súlyosabb, vagy végzetesebb következménnyel járhatnak (pl. ártatlan ember elítélése).

1. A büntetés elkerülése

A büntetés elkerülése az egyik leggyakoribb motiváció a hazugságra. Ide sorolható a gyorshajtás vagy a bliccelés miatti szabadkozás is. Mindez azért, mert bizonyos helyzetekben következményekre számíthat az, aki elmondja az igazat.

2. Hatalomgyakorlás

A hatalom gyakorlása mások felett szintén jó ok a hazudozásra: hatalmas erőt birtokol az, aki ismeri az igazságot, és ha felfedi azt, alapjaiban változtathatja meg az adott szituációt. Aki a tények tudatában van, az hatalmat gyakorol mások felett, és olykor nehéz feladni ezt a meghatározó szerepet.

3. Mások megvédése

Egy másik személy megóvása is sarkallhat füllentésre személyeket, hiszen az ember nemcsak saját érdekében, de másokért is kész elhallgatni az igazságot. Az ilyesfajta ferdítések hátterében általában a szeretet bújik meg, ami valamelyest fel is menti a füllentőt tette alól.

4. Személyes előmenetel

Előfordul az is, hogy az ember saját előbbre jutásáért hazudik. Ilyen helyzetek például fordulhatnak elő, de sajnos sokan ferdítenek a siker érdekében randevúkon is. A pszichológus szerint egyébként ez a hazugság második leggyakoribb motivációja.

5. Mások elismerésének kivívása

Különösen gyerek- vagy tinikorban jellemző, de sokan, felnőttek is képesek igaz énjüket és véleményüket elrejteni, és valótlanságokat állítani magukról azért, hogy ezzel szimpatikusabbá tegyék magukat, vagy elnyerjék mások elismerését.

6. A privátszféra megóvása

Előfordul, hogy az ember egy-egy füllentéssel vagy bölcs hallgatással épít maga köré védőfalat. Mivel a magánéletre mindenkinek szüksége van, ez gyakran motiválja az embereket az igazság elhallgatására.

7. Egy kellemetlen szituáció kivédése

Az igazmondás nem mindig kifizetődő, és aki kellően óvatos, a hallgatással ki tudja védeni a kellemetlennek ígérkező helyzeteket.

8. A szégyen elkerülése

Az ember sokszor azért kényszerül hazudni, mert tudja, hogy ha kiderülne az igazság, számára nagyon kellemetlen, akár szégyenteljes helyzet bontakozhatna ki. Emberi dolog, hogy az ilyen helyzeteket valaki nem szeretné átélni, tehát igyekszik eltussolni, vagy nem vállalni az igazságot.

9. A veszély elkerülése

Az ember olykor nemcsak lelki, hanem testi értelemben sem fedheti fel saját gyengeségét. Az ilyen, testi épség érdekében szórt hazugságok általában ösztönös védekező reakcióként fogalmazódnak meg.

Néhány módszer, amivel utolérhető a hazugság!

Mondassuk el a sztorit, fordított időrendi sorrendben! Egy kitalált történetet sokkal nehezebb megfordítani, mint egy valódit. Az időbeli egymásutániság egyhamar felborulhat, és az illető lelepleződik.

Tartsunk szemkontaktust az illetővel! A hazug ember általában befelé figyel. A tekintete általában valamilyen mozdulatlan tárgyra irányul épp ezért, tehát a felidézés (főleg a hazugságé) egyáltalán nem könnyű, élő szemkontaktus fenntartása mellett.

Tegyünk fel váratlan kérdéseket! A (professzionális) hazudozó általában kerüli a "nem tudom/nem emlékszem" formulákat, inkább kitalál valamilyen elfogadhatónak tűnő válaszokat. Ezért érdemes váratlan kérdéseket feltenni neki, és azt megismételni.

Az ördög ügyvédje. Számos hazugság vélekedésekkel, hitekkel kapcsolatos. A profi hazudozó ügyel arra, hogy ideológiai helyzete, véleménye tiszte, világos legyen... Őket úgy lehet zavarba hozni, hogy legyenek ők az ördög ügyvédjei, és mondják el valódi véleményüket egy üggyel, dologgal kapcsolatosan. A hazug ember gyorsabban és bővebben reagál erre, mint aki igazat mond, és keresgéli a megfelelő szavakat, kifejezéseket, "filozófiát".

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.