Miért hazudunk?
- Dátum: 2024.01.07., 19:02
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- büntetés, félelem, gonoszság, hazugsàg, ideológia, kapcsolat, személyiség, veszély
A hazugság természetét az indítékai határozzák meg - kétféle indíték létezik: az önérdek és a másik ember érdeke. Lehet önzetlenül hazudni, nehogy a másik nyugtalankodjon, vagy megijedjen valamitől, az ilyen hazugságok a másik fél "érdekében" történnek. Léteznek másfajta gyakori hazugságok, amelyek ártalmatlanok, s a másikra nézve nincs komolyabb következményük. Az ártóbb szándékú hazugságok akár a megfogalmazóra akár a címzettre nézve súlyosabb, vagy végzetesebb következménnyel járhatnak (pl. ártatlan ember elítélése).
1. A büntetés elkerülése

A büntetés elkerülése az egyik leggyakoribb motiváció a hazugságra. Ide sorolható a gyorshajtás vagy a bliccelés miatti szabadkozás is. Mindez azért, mert bizonyos helyzetekben következményekre számíthat az, aki elmondja az igazat.
2. Hatalomgyakorlás
A hatalom gyakorlása mások felett szintén jó ok a hazudozásra: hatalmas erőt birtokol az, aki ismeri az igazságot, és ha felfedi azt, alapjaiban változtathatja meg az adott szituációt. Aki a tények tudatában van, az hatalmat gyakorol mások felett, és olykor nehéz feladni ezt a meghatározó szerepet.
3. Mások megvédése
Egy másik személy megóvása is sarkallhat füllentésre személyeket, hiszen az ember nemcsak saját érdekében, de másokért is kész elhallgatni az igazságot. Az ilyesfajta ferdítések hátterében általában a szeretet bújik meg, ami valamelyest fel is menti a füllentőt tette alól.
4. Személyes előmenetel
Előfordul az is, hogy az ember saját előbbre jutásáért hazudik. Ilyen helyzetek például fordulhatnak elő, de sajnos sokan ferdítenek a siker érdekében randevúkon is. A pszichológus szerint egyébként ez a hazugság második leggyakoribb motivációja.
5. Mások elismerésének kivívása

Különösen gyerek- vagy tinikorban jellemző, de sokan, felnőttek is képesek igaz énjüket és véleményüket elrejteni, és valótlanságokat állítani magukról azért, hogy ezzel szimpatikusabbá tegyék magukat, vagy elnyerjék mások elismerését.
6. A privátszféra megóvása
Előfordul, hogy az ember egy-egy füllentéssel vagy bölcs hallgatással épít maga köré védőfalat. Mivel a magánéletre mindenkinek szüksége van, ez gyakran motiválja az embereket az igazság elhallgatására.
7. Egy kellemetlen szituáció kivédése
Az igazmondás nem mindig kifizetődő, és aki kellően óvatos, a hallgatással ki tudja védeni a kellemetlennek ígérkező helyzeteket.
8. A szégyen elkerülése
Az ember sokszor azért kényszerül hazudni, mert tudja, hogy ha kiderülne az igazság, számára nagyon kellemetlen, akár szégyenteljes helyzet bontakozhatna ki. Emberi dolog, hogy az ilyen helyzeteket valaki nem szeretné átélni, tehát igyekszik eltussolni, vagy nem vállalni az igazságot.
9. A veszély elkerülése
Az ember olykor nemcsak lelki, hanem testi értelemben sem fedheti fel saját gyengeségét. Az ilyen, testi épség érdekében szórt hazugságok általában ösztönös védekező reakcióként fogalmazódnak meg.

Néhány módszer, amivel utolérhető a hazugság!
Mondassuk el a sztorit, fordított időrendi sorrendben! Egy kitalált történetet sokkal nehezebb megfordítani, mint egy valódit. Az időbeli egymásutániság egyhamar felborulhat, és az illető lelepleződik.
Tartsunk szemkontaktust az illetővel! A hazug ember általában befelé figyel. A tekintete általában valamilyen mozdulatlan tárgyra irányul épp ezért, tehát a felidézés (főleg a hazugságé) egyáltalán nem könnyű, élő szemkontaktus fenntartása mellett.
Tegyünk fel váratlan kérdéseket! A (professzionális) hazudozó általában kerüli a "nem tudom/nem emlékszem" formulákat, inkább kitalál valamilyen elfogadhatónak tűnő válaszokat. Ezért érdemes váratlan kérdéseket feltenni neki, és azt megismételni.
Az ördög ügyvédje. Számos hazugság vélekedésekkel, hitekkel kapcsolatos. A profi hazudozó ügyel arra, hogy ideológiai helyzete, véleménye tiszte, világos legyen... Őket úgy lehet zavarba hozni, hogy legyenek ők az ördög ügyvédjei, és mondják el valódi véleményüket egy üggyel, dologgal kapcsolatosan. A hazug ember gyorsabban és bővebben reagál erre, mint aki igazat mond, és keresgéli a megfelelő szavakat, kifejezéseket, "filozófiát".
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.