Stresszorexia – anyai táplálkozási zavar

Sokféle táplálkozási zavart ismerünk, hiszen a média is nagyon sokat foglalkozik a témával. Biztosan mindenki hallott már a bulimiáról, az anorexiáról, a túlevésről, de itt egy újabb fogalom, a stresszorexia.

A stresszorexia egy olyan táplálkozási zavar, melyet a magasan képzett és magas beosztásban dolgozó nők körében emlegetnek a legtöbbet, de a legjobban azok körében figyelhető meg, akik nem csak sokat dolgoznak, hanem emellett anyaként is igyekeznek helytállni. Ez persze valahol egy lesarkított hozzáállás, hiszen a stressz nem csak az dolgozó anyák körében magas, hanem bármilyen nemű és korú ember esetében előfordulhat, bármilyen étkezési zavarral együtt. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a stressz okozta étkezési zavar üti fel fejét a mindennapokban. Lehet ez egy étvágytalan, kevés ételt fogyasztó magatartás vagy életforma, ami azért alakul ki, mert időhiányra panaszkodva lemondunk a napi rendszeres étkezésről.

Oka legfőképp egy szorongásos helyzet kialakulásához vezethető vissza, azaz legtöbbször egy megfelelési kényszer áll, vagyis minden munkát tökéletesen el kell látni, ezért nem marad idő az étkezésre. Az, akinek megfelelési kényszere nagyobb, mint az, hogy mentálisan és fizikailag is egészségesen éljen, vagyis elég ideje legyen például enni, annál egy idő után az étkezés háttérbe szorul, mert ezen tevékenység felett még van kontrollja és úgy gondolja, hogy ez túl sok időt vesz el a fontosabb dolgoktól.

Kijelenthető, hogy egyfajta időmenedzsment probléma is szerepet játszik. Itt megemlíthetjük azt is, hogy azon nők, akik dolgoznak, háztartást vezetnek, gyereket nevelnek, nem csak stresszesek ez miatt, hanem nem jut mindig elég idejük önmagukra. Azzal, hogy kihagynak étkezéseket, nem csak időt spórolnak, hanem próbálnak jól kinézni, próbálják megőrizni jó alakjukat, ezzel is kedvezve környezetüknek. Kapcsolódhat egy helytelenül kialakult testképpel vagy alacsony önbecsüléssel is.

Konkrétan meghatározott tüneteket nem lehet felsorolni, viszont jellemző a percek alatt elfogyasztható ételek rágcsálása, de a fáradtság okozta étvágytalanság is. Egy biztos, a stressz hatással van egy corticotropin nevű hormon termelésére, mely étvágytalanságot okoz, mindemellett, hogy stresszes helyzetben nő az adrenalin termelődés, amivel több kalória ég el, mint egy nyugalmi időszakban.

Ha nem eszünk, de stresszelünk, elfáradunk, ha elfáradunk, a szervezetnek energia utánpótlásra van szüksége, de mivel stresszelünk, megint csak nem eszünk és kezdődik elölről az ördögi kör. A szervezet szépen lassan kimerül.

Megoldásért nem feltétlenül csak fizikailag kell tenni, hanem meg kell tanulni jól beosztani az időnket és le kell küzdeni a szorongást, mivel, ha ez nem történik meg, az étkezési zavarnak komolyabb testi tünetei is felléphetek. A stresszkezelési praktikák helyes alkalmazása lehet az egyetlen gyógyír a tünetek leküzdésére.

Ahhoz, hogy ne fogyjunk el a stresszorexiától, tanuljuk meg beosztani az időnket, figyeljünk a pszichés és fizikai feltöltődésre és étkezzünk megfelelően és egészségesen, így nem fog testünk kimerülni.