Menü

A sématerápia célja

Szükségleteink, vágyaink felébredésekor ezek kielégíthetőségére vonatkozó, az életünk során szerzett tapasztalataink emlékei is megjelennek. Sok lelki probléma hátterében az áll, hogy saját vágyaira, szükségleteire kapott, azokat elutasító, érvénytelenítő társas válaszok emléke hatással van a jelenre és ezért gyakran tévesen azt feltételezzük, hogy környezetünk a jelenben is elutasítóan válaszolna vágyaink kifejezésére.

Ezen emlékek lenyomatai konkrét emlékekként, belső dialógusokként, gondolatokként, homályos rossz sejtésként, vagy testi tünetek formájában jelenhetnek meg. A változáshoz szükséges ezeket a belső akadályokat felismerni, megnevezni és elkülöníteni a külső akadályoktól.

A külvilágból jövő ingerek és a belső, testi, lelki, és érzelmi folyamatok feldolgozását, tudatosulását összefoglalóan kognitív folyamatoknak nevezzük. A kognitív terápia első szakasza ezen kognitív folyamatok megismertetésére épül. Második szakaszában a kognitív folyamatok önmagunkon való megfigyelését gyakoroljuk és megfigyeléseinket a csoporton megosztjuk társainkkal, így felismerhetjük, hogy hasonló helyzeteket egyes csoporttagokkal mennyire hasonlóan értékelünk, másokkal pedig mennyire különbözően.

A csoportos forma lehetővé teszi, hogy a csoporton történtek értékelését meg tudjuk beszélni a csoporttagokkal, ez elősegítheti azt, hogy a múlt árnyait el tudjuk választani tényleges történésektől. Fontos tapasztalat annak felismerése, hogy amit én gondolok arról, amit másik gondol, eltérhet attól, amit ő valójában gondol.

A múlt élményei rányomják a bélyegüket a jelenre, vagy más szavakkal megfogalmazva, mint egy szemüveg bizonyos dolgokat felnagyítanak, másokat elhomályosítanak. Például, egy társas helyzetben az elutasítás, kritika, elnyomás legkisebb jelét is felnagyítják, viszont a vonzalom, a szeretet, a dicséret jelzéseit figyelmen kívül hagyják, így belsőleg akadályozzák meg azt, hogy örömteli új élményekre tegyünk szert.

Negatív kognitív sémának nevezzük az a folyamatot, amikor rendszeresen azt feltételezzük, hogy vágyaink, szükségleteink jogtalanok, és mások számára is elfogadhatatlanok, még mielőtt a másik valójában elutasítana minket. A terápia harmadik szakaszában a ránk jellemző sémák azonosítására, megnevezésére törekszünk, és felfedezzük a tünetek kialakulásában játszott szerepüket. A terápia negyedik szakaszában arra törekszünk, hogy megkérdőjelezzük, ezen sémákat, és felfedezzük vágyaink kielégítésének, céljaink elérésének új lehetőségeit.

A csoportterápia során a terapeuták elmagyarázzák a fenti folyamatokat, majd különféle segédeszközök (kognitív napló, logikai hibák jegyzéke, kérdőívek, séma leírások, folyamatábrák) segítségével a csoporttagok el kezdik megfigyelni belső folyamataikat. Majd a megfigyelt belső folyamatokról beszélgetnek, időnként szerepjátékok formájában eljátsszák a kialakulásukban szerepet játszó emlékeket. Mindezt azért teszik, hogy vágyaik kielégítését korlátozó, régi, berögződött mintázatokat megtörjék és új, valóságosabb, remélhetőleg örömtelibb képet alkossanak magukról, másokról és a világról.

A mérgező kapcsolat jelei

Természetesen nincs ilyen. Mindenkiben vannak hibák, és olyan viselkedésformái, amivel kiborítja a másikat. Ennek ellenére jó párkapcsolatban élni azt jelenti, hogy biztonságban vagy, önmagad lehetsz, boldognak érzed magad, a párod tisztel, törődik veled, és vigyáz rád. Ha azonban mérgező párkapcsolatban élsz, akkor ehelyett sokszor érzed magad kimerültnek, kihasználnak, értéktelennek.

Kommunikációs problémák fajtái

Az önérvényesítés mindenkiben ott van: van, aki erőszakosan nyomul, van, aki érzelmi zsarolást alkalmaz, vagy manipulatív eszközökkel él, hogy elérje célját.

Az énerő miértje és fejlesztése

Az életben számos olyan kérdés van miszerint: milyen tulajdonságokat szeretünk leginkább magunkban? Mely képességeinkre támaszkodhatunk a nehéz helyzetekben? Úgymond mindenki életében vannak krízisek, mélypontok, amelyekkel akkor is meg kell küzdeni, ha az számunkra nem komfortos. Ehhez a küzdéshez énerőre van szükség, amelyet leggyakrabban a múltbéli helyzetekből, és tapasztalatokból merítünk. Ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hogy miből táplálkozhat a belső énünk, vagyis miből meríthetünk erőt a mindennapi stresszhelyzetekkel való megküzdéshez.

Alkohol és sport: rontja a teljesítményt?

Vajon tényleg visszaveti a sport teljesítményünket, ha olykor megiszunk egy kis bort, vagy röviditalt, vagy alkalmanként ennyi belefér és ne fogja negatívan befolyásolni a sportteljesítményt?

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.