A sématerápia célja
- Dátum: 2024.01.29., 07:51
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- önismeret, önkifejezés, önmegvalósítás, pszichológia, sématerápia, terápia, vágyak
Szükségleteink, vágyaink felébredésekor ezek kielégíthetőségére vonatkozó, az életünk során szerzett tapasztalataink emlékei is megjelennek. Sok lelki probléma hátterében az áll, hogy saját vágyaira, szükségleteire kapott, azokat elutasító, érvénytelenítő társas válaszok emléke hatással van a jelenre és ezért gyakran tévesen azt feltételezzük, hogy környezetünk a jelenben is elutasítóan válaszolna vágyaink kifejezésére.
Ezen emlékek lenyomatai konkrét emlékekként, belső dialógusokként, gondolatokként, homályos rossz sejtésként, vagy testi tünetek formájában jelenhetnek meg. A változáshoz szükséges ezeket a belső akadályokat felismerni, megnevezni és elkülöníteni a külső akadályoktól.
A külvilágból jövő ingerek és a belső, testi, lelki, és érzelmi folyamatok feldolgozását, tudatosulását összefoglalóan kognitív folyamatoknak nevezzük. A kognitív terápia első szakasza ezen kognitív folyamatok megismertetésére épül. Második szakaszában a kognitív folyamatok önmagunkon való megfigyelését gyakoroljuk és megfigyeléseinket a csoporton megosztjuk társainkkal, így felismerhetjük, hogy hasonló helyzeteket egyes csoporttagokkal mennyire hasonlóan értékelünk, másokkal pedig mennyire különbözően.
A csoportos forma lehetővé teszi, hogy a csoporton történtek értékelését meg tudjuk beszélni a csoporttagokkal, ez elősegítheti azt, hogy a múlt árnyait el tudjuk választani tényleges történésektől. Fontos tapasztalat annak felismerése, hogy amit én gondolok arról, amit másik gondol, eltérhet attól, amit ő valójában gondol.
A múlt élményei rányomják a bélyegüket a jelenre, vagy más szavakkal megfogalmazva, mint egy szemüveg bizonyos dolgokat felnagyítanak, másokat elhomályosítanak. Például, egy társas helyzetben az elutasítás, kritika, elnyomás legkisebb jelét is felnagyítják, viszont a vonzalom, a szeretet, a dicséret jelzéseit figyelmen kívül hagyják, így belsőleg akadályozzák meg azt, hogy örömteli új élményekre tegyünk szert.
Negatív kognitív sémának nevezzük az a folyamatot, amikor rendszeresen azt feltételezzük, hogy vágyaink, szükségleteink jogtalanok, és mások számára is elfogadhatatlanok, még mielőtt a másik valójában elutasítana minket. A terápia harmadik szakaszában a ránk jellemző sémák azonosítására, megnevezésére törekszünk, és felfedezzük a tünetek kialakulásában játszott szerepüket. A terápia negyedik szakaszában arra törekszünk, hogy megkérdőjelezzük, ezen sémákat, és felfedezzük vágyaink kielégítésének, céljaink elérésének új lehetőségeit.
A csoportterápia során a terapeuták elmagyarázzák a fenti folyamatokat, majd különféle segédeszközök (kognitív napló, logikai hibák jegyzéke, kérdőívek, séma leírások, folyamatábrák) segítségével a csoporttagok el kezdik megfigyelni belső folyamataikat. Majd a megfigyelt belső folyamatokról beszélgetnek, időnként szerepjátékok formájában eljátsszák a kialakulásukban szerepet játszó emlékeket. Mindezt azért teszik, hogy vágyaik kielégítését korlátozó, régi, berögződött mintázatokat megtörjék és új, valóságosabb, remélhetőleg örömtelibb képet alkossanak magukról, másokról és a világról.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.