Menü

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.

A reggeli készülődés, rohanás miatt általában nem jut idő semmire, pedig a kihagyott reggeli negatívan befolyásolja az agyműködést és a memóriát. Bár a szülők nagy része tisztában van azzal, hogy milyen fontos az első étkezés, mégis olykor tehetetlenek, ha a gyermek nem hajlandó reggelizni.

Az első étkezés azért fontos, mert a gyermekünk csak így tud kellő energiával megbirkózni azokkal feladatokkal, amivel a nap folyamán szembesül.

A reggeliző gyerekek közel fele pedig cukros, fehérlisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak a kicsik 16 százalékának napindító étkezésében szerepelnek és zöldséget, gyümölcsöt is csak a gyerekek 35-39 százaléka fogyaszt rendszeresen.

Hogy miért marad ki a reggeli?

Nos sokszor az időhiány a válasz, ezért nem kerül sor reggelire, illetve az is ok, hogy a gyerek nem éhes. (Három fiam van, mindig tálalok reggelit, ebből csak egy eszik „rendesen”, egy megelégszik a kakaóval, a kamaszfiam pedig bármit kínálhatok, nem hajlandó reggelizni)

Azzal vígasztalom magam, hogy a hétvége ebből a szempontból javít a statisztikán, ilyenkor többen reggeliznek, mint a rohanó hétköznapokon.

Mennyi egy iskolás gyermek energiaszükséglete?

Átlagosan 2200-2500 kcal naponta, ebből a szülő a reggelit és a vacsorát tudja kontrollálni, a többi napközbeni étkezést nem.

A reggeli kihagyása vagy a nem megfelelő energia- és tápanyagbevitel a gyerekek vércukorszintjének esésében is megnyilvánulhat, emiatt van az, hogy kevésbé tudnak figyelni órán és fizikai teljesítőképességünk is csökken, legrosszabb esetben szédülhetnek is az alacsony vércukorszint miatt.

Lehet, hogy a reggeli hiánya miatt hoz haza rossz osztályzatot a gyerek az iskolából?

Igen! Lehetséges, sőt nagyon is összefügg a teljesítménnyel a nap első étkezése és annak időpontja, így lehetséges, hogy a reggeli hiánya okozza a lemaradást, hiszen teljesítményünk sokszor a táplálkozásunkon is múlik!

A reggeliző gyerekek teljesítménye igazoltan jobb, ezért érdemes a napot tartalmas reggelivel indítani. Vannak rosszevő gyerekek, de sokszor már az is elég, ha valaki 100 kalóriát visz be a szervezetébe reggel 6 és 9 óra között.

Milyen az ideális reggeli?

Tápláló! Tartalmaz kalciumot, fehérjét, B-vitamint, magnéziumot, cinket és vasat, ilyen például a gabona, a gyümölcs, a turmix, a joghurt, a tojás, a müzli, a zabkása, a melegszendvics, a túrókrém.

A táplálkozási szakember azt javasolja a szülőknek, hogy ha indulás előtt nincs idő a reggelizésre, akkor csomagoljanak a gyerekeknek uzsonnát, amit akár az iskolában, még az órák előtt meg tudnak enni.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.