Menü

A betegségtudat valós okai

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél.

Szomatizáció esetében helytelenül detektáljuk és dolgozzuk fel a testi érzeteinket, tehát valódi szervi elváltozás nélkül szenved a beteg, míg az ún. pszichoszomatikus betegségek esetében fizikai elváltozás is kimutatható, melynek kialakulásában többek közt pszichés tényezők is szerepet játszanak.

A koronavírus járvány kapcsán talán kivétel nélkül mindenkiben kialakult az a készség, hogy figyelje, monitorozza önmagát és a környezetében élőket. Szinte mindenki tisztában van azzal a tünetlistával, ami a koronavírusra utalhat. Vannak olyanok, akik a járvány kapcsán valós tüneteket produkálnak anélkül, hogy a vírus a szervezetükben kimutatható volna, míg mások legyintenek akár a konkrét tünetekre is, kvázi lábon kihordva a betegséget.

Alapvetően az a hiedelem, meggyőződés irányít minket a mindennapokban, hogy a betegségek minket elkerülnek, ennek következtében gyakran az egyértelmű, betegségre utaló tüneteket is hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. Ebből adódik, hogy sokan sajnos csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már tüneteik elviselhetetlenek, a mindennapi életben akadályozzák őket – tehát túl későn. Sokan nem veszik komolyan, vagy tagadják a betegségüket, szorongásuk okán megpróbálnak a tünetekkel együtt élni, próbálják azokat kisebbíteni, elnyomni.

Ez a jelenség gyakori bizonyos pszichiátriai kórképeknél (pl. skizofrénia), krónikus betegségek (pl. daganatos megbetegedések) és szenvedélybetegek esetében is. A változáshoz, gyógyuláshoz az első lépés a belátás, felismerés. Sajnos, ha hiányzik a betegség belátása, ennek további káros következményei lehetnek mind a személyre, mind környezetére vonatkozóan, mindez állapotromláshoz vezethet.

Az ún. hipochondria talán a másik végletként is felfogható. A hipochondria esetében az egyén vagy egy konkrét betegség meglétéhez ragaszkodik, vagy a megbetegedéstől retteg (ami halálfélelemmel társulhat). Ebben az esetben a személy kényszeresen foglalkozik az egészségi állapotával, keresi, kutatja a szervi problémákat, betegségeket, noha tüneteinek legtöbbször szervi oka nincs. Orvosról orvosra jár, folyamatosan a betegségével foglalkozik, kezelések után kutatva. Noha szomatikus tünetek megjelenhetnek, de ezen tünetek a megemelkedett szorongásszint miatt pszichés alapúak.

Látható tehát, hogy mind a tünetek elbagatellizálása, mind a velük való túlzó foglalkozás komoly következményekkel járhat. Fontos tisztában lenni ezekkel a jelenségekkel, ugyanakkor részt venni a szükséges szűrővizsgálatokon is. Ha úgy érezzük, az egészségünkkel kapcsolatos szorongásunk már túlzó formát ölt, érdemes szakemberrel konzultálni.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

A hiány érzése egy jóléti világ közepén

A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.

Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?