Menü

A torma nem csak húsvétkor hasznos

A hazai tormafogyasztás nagyrészt az ünnepekhez kötődik: húsvétkor és karácsonykor kuriózumként kerül a torma az asztalra, de kevesen fogyasztják azt rendszeresen. Holott tormát, valamint a belőle készült krémet az év szinte minden időszakában kapni a boltokban. Valamint ezerszínű felhasználása mellett, számos pozitív hatása is van, amely miatt érdemes időközönként fogyasztani.

Sokféle felhasználás

Jellegzetes csípős aromája miatt a tormát elsősorban fűszerként, ízesítőként alkalmazzák. Lereszelve még inkább fokozódik a csípőssége, erős illata, és könnyeztető hatása, amely a tormában lévő illékony mustárolajoknak köszönhető. A reszelt torma melegítés hatására veszít erősségéből, ecet hozzáadásával pedig semlegesíthető az ereje. A piacokon leginkább a petrezselyem vastagságú tormát veszik, míg a vékonyabb tormát darálják, így kerül bele krémekbe: a tormakrém mellett a növény a mustárnak is fontos adalékanyaga.

A torma a reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez, például uborka, káposzta, cékla, csalamádé ízesítőjeként is használható. Úgymond szinte bármihez használható, amihez majonézt vagy mustárt szokás, így lehet akár húsok, fasírtok, szendvicsek kiegészítője, sőt még chipsek és zöldségek mellé mártogatósként is szuper. Röviden a tormát a mindennapi életben rengeteg módon lehet hasznosítani és felhasználni. Ráadásul a torma igazi hungarikum, persze más országokban is ismert, de Magyarországon a tormának van egyfajta hagyománya.

Milyen ételekhez fogyasztható?

Elsősorban hidegtálakon lévő húsételeket szoktak ízesíteni tormával, például főtt vagy füstölt sonkát tormakrémmel, de illik még marha- és sertéshúshoz, kolbászokhoz is. Izgalmassá teszi a különböző salátákat, például káposztasalátát, de készíthetünk mártogatósokat, krémeket is belőle. Majonézhez adva pedig szintén jó ízesítő. Valamint a reszelt tormát néhány hétig ecetben áztatva, majd leszűrve finom ízesített ecetet kaphatunk.

A torma, mint vitaminforrás

A torma 5-6 fajta illóolajat tartalmaz, emellett kálium-, kalcium-, magnézium-, kén-, foszfortartalma is jelentős, illetve az egyik legnagyobb koncentrációjú C-vitamin forrásunk. A benne lévő mikrotápanyagok segítenek megfelelő szinten tartani a vérnyomást, így megelőzni olyan betegségeket, mint a szívroham, és az érszűkület. Annak is ajánlott lehet a torma rendszeres fogyasztása, aki az emésztését szeretné javítani. A zöldségben található enzimek serkentik az emésztéssel összefüggő mirigyek működését, és a bélrendszerre is jótékonyan hatnak. Ez, illetve a torma rosttartalma segít megelőzni a székrekedést és a krónikus hasmenést egyaránt. Emellett a tormának vizelethajtó hatásai is vannak.

Az őszi, téli, és kora tavaszi időszakban, amikor a legtöbben valamilyen felső légúti fertőzéssel küszködnek, különösen ajánlott lehet a torma fogyasztása. Nemcsak azért, mert irritálja a nyálkahártyát, vagyis fokozott váladéktermelődésre készteti azt, így a letapadt váladéktól is könnyebb megszabadulni, hanem azért is, mert jótékonyan hat az immunrendszerre. A tormát bármilyen formában fogyaszthatjuk, az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatása szinte minden esetben érvényesül.

Bakteriális fertőzések megelőzésére is jó

A tormában található összetevők bizonyos baktériumok ellen is sikerrel veszik fel a küzdelmet, vagyis a torma rendszeres fogyasztásával támogathatjuk a szervezetünket például az arcüreggyulladás, vagy a hasmenéssel, és hasfájással járó fertőzések elleni harcban. Vírus- és baktériumölő hatása mellett segíti a húgyúti fertőzések, gyulladások megelőzését is. Érdemes megemlíteni, hogy mivel a torma erősen irritálja az emésztőrendszert, ezért a tápcsatornát érintő különböző megbetegedésekben szenvedők számára nem ajánlott a fogyasztása, mint például a gyulladásos bélbetegségek, a Crohn-betegség, ugyanis ilyenkor több kárt okozhat, mint hasznot. Összességében viszont a tormát rengeteg módon felhasználhatjuk, és számos pozitív hatása is van a fogyasztókra.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.