A torma nem csak húsvétkor hasznos
- Dátum: 2024.03.20., 05:36
- Szabó Máté
- képek:pixabay.com
- ebéd, egészséges, húsvét, kuriózum, mustár, reggeli, torma, vitamin
A hazai tormafogyasztás nagyrészt az ünnepekhez kötődik: húsvétkor és karácsonykor kuriózumként kerül a torma az asztalra, de kevesen fogyasztják azt rendszeresen. Holott tormát, valamint a belőle készült krémet az év szinte minden időszakában kapni a boltokban. Valamint ezerszínű felhasználása mellett, számos pozitív hatása is van, amely miatt érdemes időközönként fogyasztani.
Sokféle felhasználás
Jellegzetes csípős aromája miatt a tormát elsősorban fűszerként, ízesítőként alkalmazzák. Lereszelve még inkább fokozódik a csípőssége, erős illata, és könnyeztető hatása, amely a tormában lévő illékony mustárolajoknak köszönhető. A reszelt torma melegítés hatására veszít erősségéből, ecet hozzáadásával pedig semlegesíthető az ereje. A piacokon leginkább a petrezselyem vastagságú tormát veszik, míg a vékonyabb tormát darálják, így kerül bele krémekbe: a tormakrém mellett a növény a mustárnak is fontos adalékanyaga.
A torma a reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez, például uborka, káposzta, cékla, csalamádé ízesítőjeként is használható. Úgymond szinte bármihez használható, amihez majonézt vagy mustárt szokás, így lehet akár húsok, fasírtok, szendvicsek kiegészítője, sőt még chipsek és zöldségek mellé mártogatósként is szuper. Röviden a tormát a mindennapi életben rengeteg módon lehet hasznosítani és felhasználni. Ráadásul a torma igazi hungarikum, persze más országokban is ismert, de Magyarországon a tormának van egyfajta hagyománya.
Milyen ételekhez fogyasztható?
Elsősorban hidegtálakon lévő húsételeket szoktak ízesíteni tormával, például főtt vagy füstölt sonkát tormakrémmel, de illik még marha- és sertéshúshoz, kolbászokhoz is. Izgalmassá teszi a különböző salátákat, például káposztasalátát, de készíthetünk mártogatósokat, krémeket is belőle. Majonézhez adva pedig szintén jó ízesítő. Valamint a reszelt tormát néhány hétig ecetben áztatva, majd leszűrve finom ízesített ecetet kaphatunk.
A torma, mint vitaminforrás
A torma 5-6 fajta illóolajat tartalmaz, emellett kálium-, kalcium-, magnézium-, kén-, foszfortartalma is jelentős, illetve az egyik legnagyobb koncentrációjú C-vitamin forrásunk. A benne lévő mikrotápanyagok segítenek megfelelő szinten tartani a vérnyomást, így megelőzni olyan betegségeket, mint a szívroham, és az érszűkület. Annak is ajánlott lehet a torma rendszeres fogyasztása, aki az emésztését szeretné javítani. A zöldségben található enzimek serkentik az emésztéssel összefüggő mirigyek működését, és a bélrendszerre is jótékonyan hatnak. Ez, illetve a torma rosttartalma segít megelőzni a székrekedést és a krónikus hasmenést egyaránt. Emellett a tormának vizelethajtó hatásai is vannak.
Az őszi, téli, és kora tavaszi időszakban, amikor a legtöbben valamilyen felső légúti fertőzéssel küszködnek, különösen ajánlott lehet a torma fogyasztása. Nemcsak azért, mert irritálja a nyálkahártyát, vagyis fokozott váladéktermelődésre készteti azt, így a letapadt váladéktól is könnyebb megszabadulni, hanem azért is, mert jótékonyan hat az immunrendszerre. A tormát bármilyen formában fogyaszthatjuk, az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatása szinte minden esetben érvényesül.
Bakteriális fertőzések megelőzésére is jó
A tormában található összetevők bizonyos baktériumok ellen is sikerrel veszik fel a küzdelmet, vagyis a torma rendszeres fogyasztásával támogathatjuk a szervezetünket például az arcüreggyulladás, vagy a hasmenéssel, és hasfájással járó fertőzések elleni harcban. Vírus- és baktériumölő hatása mellett segíti a húgyúti fertőzések, gyulladások megelőzését is. Érdemes megemlíteni, hogy mivel a torma erősen irritálja az emésztőrendszert, ezért a tápcsatornát érintő különböző megbetegedésekben szenvedők számára nem ajánlott a fogyasztása, mint például a gyulladásos bélbetegségek, a Crohn-betegség, ugyanis ilyenkor több kárt okozhat, mint hasznot. Összességében viszont a tormát rengeteg módon felhasználhatjuk, és számos pozitív hatása is van a fogyasztókra.
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.