Menü

Mézbogyó - ültesd, csodáld, termeszd, használd fel

Szeretjük a környezetünkben a bokrokat, amik szép zöldek, de ha még termést is hoznak, ami még ehető is, egészséges is és finom is, akkor az csak egy aduász lehet. Ismerd meg a mézbogyót!

Lonicera kamtschatica, azaz szibériai mézbogyó. Japánban már régóta egészségmegőrző „elixírként” közismert növény. Szereti a hideget, az árnyékot, a nedves talajt, a szeles időt, de kibírja a hőséget is. Ha ez nem lenne elég, azt is érdemes tudni, hogy olyan növény, ami nem fogja telefutni a kertet, hogy később mérgelődjünk, és a fejünket törjük, hogyan is szabaduljunk meg a nem kívánatos sarjaktól.

Ellenben hű társunk lesz jó sokáig, hiszen akár 50 évig is eléldegél. Tavasszal virágba borul, majd igen korán, a hozzá hasonlókhoz képest jóval előbb termést hoz, május végén, június elején már szüretelhetünk. A bogyó hosszúkás alakú, színre olyan, mint az áfonya, illata pedig mézédes. Dísznövénynek is és termését felhasználandó „haszonnövényként” is kertünk éke lehet.

Ami egészségünk szempontjából első sorban fontos a növényben, az a termése, bár egyes kultúrákban a növény minden részélt felhasználják. Ez a hosszúkás, áfonyára emlékeztető bogyó tele van mindenféle jóval. A méhek rendkívül szeretik, pedig ízre málnás beütésű. Telis-tele van vitaminokkal, antioxidánsokkal, például A-, B-, C- és E-vitamin, kálium, kalcium, foszfor, vas, flavonoidok. Kiugróan magas az antocianin tartalma, amely a jellemzően többek között a kék színű zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak. Ez a kis bogyó erősíti az immunrendszert, jótékony hatással van a szív- és érrendszeri megbetegedések leküzdésére és segíti az emésztőrendszerünk megfelelő működését.

Remek gyulladáscsökkentő, a fogíny betegségek orvosa, kezelhetik vele a reumát, fokozza hajszálerekben futó vérkeringést. Klorogén tartalmához köthető, hogy igen jól szabályozza a vérnyomást, és a rákkutatás terén is jelentős eredményeket tud felmutatni, mivel kimutatták, hogy bioaktív anyagainak köszönhetően gátolja a vastagbélrák káros sejtjeinek növekedését. A gyökeréből készült teát ízülti gyulladásokra és fejfájás elleni szerként is használják egyes népi gyógyászatokban.

Felhasználhatjuk a bogyókat nyersen, a sütikbe áfonya és málna helyett tökéletes. Főzhetünk belőle lekvárt is, akár az előbb említett gyümölcsökkel vegyesen. Aszalni is lehet, úgy pedig remek nassolnivaló. Befőttként is eltehetjük, magjai egyáltalán nem zavaróak, hiszen egészen aprók, de gyümölcslét is készíthetünk belőle.

A mézbogyó egy nagyon szerethető növény, ami szinte teljesen igénytelen a környezetét tekintve, melynek termése nem csak finom, hanem rendkívül jótékony is. Könnyű a termesztése és bogyóit sokféleképpen felhasználhatjuk, ezzel is színesebbé és egészségesebbé téve ételeinket.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?