Hogyan kezdjünk hozzá egy könyv megírásához?

Adódik a kérdés, hogy mi a legnehezebb része egy könyv megírásának: az ötlet, a felépítés, vagy az, hogy minden nap számítógép, és papír előtt ülve írjunk a dolgokról? Az írás mindig egy procedúra, ami – mint minden folyamat – lebontható apróbb lépésekre. Bármilyen bonyolult is egy szöveg megszületése, végső soron szavakon, mondatokon keresztül történik, és felosztható bevezetésre, tárgyalásra, befejezésre. A dolog ennél persze kicsit bonyolultabb, de az alapvető lépések mindig ugyanazok, amelyekről az alábbi cikkben tudhatunk meg részleteket.

Könyvet szeretnék írni, van egy jó ötletem, de ennek az egésznek össze kell valahogy állni. Olyan ez, mint egy iskolai vizsga, amire szép lassan készülünk fel. A műfaj meghatározásával kezdjem, vagy egy rövid vázlattal, esetleg írjak néhány oldalt a szereplőimről, és a helyszínekről? Aztán adódik a kérdés, hogy hogyan kössem össze a sztori elemeit, ki legyen a fő karakter, mire épüljenek a párbeszédek, mennyire legyen részletes a sztori. Mitől lesz egy helyszín elcsépelt, és mitől lesz egyedi? Legyek inkább párbeszédes, vagy leíró?

Kezdjük el!

1. Ötlet és téma kiválasztása

Döntsd el, miről szeretnél írni. Ez lehet egy személyes tapasztalat, egy történet, amit régóta szeretnél megosztani, vagy egy fiktív világ, amit fel akarsz építeni. A jó kezdet alapja, hogy meg tudjuk egyetlen mondatban fogalmazni, miről is szól a könyvünk. Ezt aztán bővítsük ki egy bekezdéssé, majd bontsuk ki egy egy oldalas fogalmazásban. Ez segít megtartani a fő irányt írás közben. A fejezeteket pedig ismét bontsuk tovább, és írjunk kicsit részletesebben egy-egy bekezdésben az ott történő fontosabb dolgokról. Persze sokszor nem látjuk még előre ilyen aprólékosan a sztori részleteit, de ne aggódjunk, mert később nyugodtan változtathatunk rajta. A kezdésben viszont sokat segít, ha már kialakult valamilyen képünk a szerkezetről, és a célközönségről.

2. Kutatás és felkészülés

Gyűjts össze minden szükséges információt a témáról. Olvass más könyveket hasonló témákban, nézd meg, hogyan közelítették meg más szerzők, az adott eseményt, személyt, dolgot. Az ötletek, a karakterek, a helyszínek és a cselekmények feljegyzése mind-mind segíthet a későbbi gondolkodásban. Emellett határozd meg a sztori elejét, közepét, és végét. Ez egyfajta térképként szolgál, amely segít végigvezetni a történetet.

Az idő is fontos

3. Idő az írásra

Ha már megvan a napi cél, akkor jöhet a munkaidő kijelölése. Ez azért fontos, hogy ne halogassuk a munkát, egészen addig, amíg aztán kénytelenek vagyunk mindig másnapra tolni. Ha ki tudunk jelölni minden napra (nem is feltétlenül ugyanabban az időben) egy olyan időszakot, amikor nyugodtan tudunk dolgozni, az segít, hogy ne bújhassunk ki könnyen a munka alól. Ehhez tartsuk magunkat, valamint nyugodtan adjunk magunknak szabadnapokat néha, de azt is inkább előre megtervezve. Emellett dolgozzunk mindig azonos helyen. Mindegy, hogy a teraszon, vagy a számítógép előtt írunk, de ragaszkodjunk a helyhez. Ezzel bennünk is rögzül a szokás, tudjuk majd, hogy a megfelelő időben és helyen mit csinálunk.

4. Legyenek heti határidők

Nem csak a végső leadás, az összkép elkészítésének a határideje fontos, hanem a magunk számára kitűzött rövidebb távú, jellemzően heti célok elérése is. Sőt, ezek nélkül aligha készül el a kötet. A heti határidők, főleg, ha őszintén és tudatosan figyelünk rájuk, mindennél többet segítenek, hogy ütemesen haladjunk, és pontosan fel tudjuk mérni, hogy állunk az egész munkával. Nem kell egyszerre sokat írni, elég például 350 szót kitűzni, ami nagyjából egy oldal. A lényeg a rendszeresség, mert ez teremti meg az alapot a végső műhöz. A másik szempont pedig, hogy elérhető legyen a hétköznapi munka, a rutin, a családi kötelezettségek mellett. Ha sikerül ilyen célt kitűzni és be is tartani, máris sokkal közelebb vagyunk a regényünk megírásához.

5. Karakterfejlesztés

Dolgozd ki a főszereplőket részletesen. Gondold át, hogy kik ők, milyen a személyiségük, mi motiválja őket. Valamint a mellékszereplők is fontosak, hiszen ők is hozzájárulnak a történet gazdagságához. Karakterek esetén, az első vázlat célja, hogy a gondolataid papírra kerüljenek. Ne aggódj a hibák miatt, azokat később javíthatod. A lényeg, hogy haladj előre a sztori felépítésével.

A történet lekerekítése

6. Átolvasás

Egy-egy nagyobb fejezet megírása után tarts egy kis szünetet. Ez segít friss szemmel nézni a munkádra. Az addigi részek átolvasása, a hibajavítás, a cselekmény, és a karakterek finomítása szintén fontos. Nem a legelején, de néhány fejezet után jelöljük ki a végső elérendő célt. Ha már mélyebben belevágtunk az alkotásba, jó, ha tudjuk, mi a végső célunk, vagyis mekkora könyvet akarunk írni. Ez talán erőltetettnek tűnhet, de a különböző műfajok különböző regényhosszt kívánnak, amelynek a szabályai máris meghatározzák, hová lőjük be a végső méretet. Egy rövid novella teljesen más felépítést igényel, mint egy eposzi nagyságú történet.

7. A vége

Sokszor előfordulhat, hogy nem tudjuk, mikor van igazán vége egy történetnek, valamikor mégis be kell fejezni a regényt. Mindig lehetne újabb gondolatot írni, de törekedni kell egy határ meghúzására, ahol a történet a legkerekebbnek tűnik, és nyilván más egyéb az írástól független határidők is lehetnek, amelyek hatnak az íróra. A szükséges végső simítások, átnézések, apró korrektúrák után véglegesíteni kell a szöveget, de lehetőleg ne úgy, hogy berakjuk a fiókba, vagy éppen egy elmentett dokumentum marad a számítógépen. Hanem innen jön az érdemi rész.

Ami már az írástól független

8. Kérjünk minél hamarabb baráti/családi visszajelzéseket

Semmi sem rosszabb, mint egy kész regényt újraírni, ezernyi apró helyen javítani. Ezért keressünk minél előbb olyasvalakit, akinek megbízunk az értékítéletében (egy családtag, közeli barát, más hobbi írók), és mutassuk meg neki művünk első elkészült, (vagy félkész) verzióit. Sokat tanulhatunk még az apróbb megjegyzéseikből is, és főleg rengeteg időt, bosszúságot megspórolhatunk, ha idejekorán kijavítunk hibákat, elhagyunk felesleges történetszálakat, esetleg izgalmasabb irányba tereljük a cselekményt. A tartalom helyett ilyenkor, helyesírásilag és szerkezetileg is fontos a szöveg átnézése. Összességében a visszajelzésekből tanulunk, a könyv pedig úgy teljesíti be a célját, ha mások olvashatják.

9. Önálló kiadás? Az a legjobb

Döntsd el, hogy saját magad szeretnéd kiadni a könyvedet, vagy megkeresel egy kiadót. Viszont egy kiadó megkeresésével minden módosul, értelemszerűen változik a finanszírozási rész, de változhat a sztori, és a marketing is. Ebből is adódik, hogy fontos, hogy hogyan fogod népszerűsíteni a könyvedet. Használhatod a közösségi médiát, YouTube videókat, blogokat, bemutatókat is, de a kérdés, hogy mennyi embert tudsz az írásoddal megszólítani.

10. Folyamatos kitartás

Az írás néha kihívásokkal teli, de az elkötelezettség meghozza a gyümölcsét. Hiszen valahol épp amit én csinálok, az is egy hasonló munka, csak nem könyv hosszúságban, de a rendszeresség az írás minden területén jelen van. A lényeg, hogy egy mű elkészülte után jöhet egy második is, lehet, hogy akár ismerősöktől is sokféle reakció fog érkezni az első alkotásunkra, de ha ezekkel nem szembesülnénk, sosem tudnánk fejlődni, továbblépni. Nem feltétlenül a tökéletesség a lényeg, hanem, hogy a saját gondolatainkat jól végigvigyük a történetben. Építsük be a kritikákat a munkánkba, és mihamarabb vágjunk bele egy következő projektbe, hogy gyakorolhassunk, és új utakat próbálhassunk ki. Mindenki elkezdi valahol, de csak akkor lesz sikeres, ha túl tud lépni az első hibákon, ha van ereje és bátorsága a munkát folytatni.