Menü

Érdekességek az olimpiáról

Magyarország hat arany-, hét ezüst- és hat bronzéremmel, az éremtáblázaton (és a pontversenyben is) a tizennegyedik helyen zárta a párizsi játékokat. Ez a teljes mérleg, mely egyetlen bronzzal marad el a tokiói eredménytől.

Nehezen indult Magyarországnak a párizsi olimpia, de pénteken a csodás tizennegyedik versenynap, a hat érem, közte a két arany meghozta a várt áttörést. A teljes mérleg – hat arany, hét ezüst és hat bronz. A közép-európai országok közül Magyarország kiemelkedik, mögöttünk Ukrajna és Románia egyaránt három arannyal következik.

Olimpia és jelképek

Az olimpia legismertebb jelképe a zászló, amit az 1920-as, Antwerpenben rendezett torna óta változatlan formában láthatunk. Az öt egybefonódó karika ötlete a modern olimpiai játékok elindításában is nagy szerepet vállaló Pierre de Coubertin fejéből pattant ki 1913-ban.

A karikák a földrészeket szimbolizálják, azt az öt kontinenst jelképezik, melyeket az olimpiai eszme egyesített. Korábban a színeket földrészekhez rendelték, így lett Európa kék, Ázsia sárga, Afrika fekete, Észak- és Dél-Amerika piros, míg Ausztrália zöld színű. 1951 óta a hivatalos álláspont szerint azonban a színek nincsenek külön földrészekhez rendelve, ezért más szempontok alapján esett rájuk a választás. Az öt színből ugyanis legalább egy biztosan megtalálható minden egyes résztvevő nemzet zászlóján.

Egy másik meghatározó jelkép az olimpiai láng, ami az ókori olimpiai játékok alatt égett, szimbolizálva a történetet, miszerint Prométheusz titán ellopta a tüzet Zeusztól, és az embereknek adta.

Mi volt a legtávolabbi helyszín, ahol a fáklya járt?

Bár a láng nem égett, a fáklya még a Földet is elhagyta, mikor Oleg Kotov és Szergej Rjazanszkij orosz űrhajósok a 2014-es szocsi téli olimpia fáklyájával tettek űrsétát. Jelképesen átadták az eszközt útjuk során egymásnak, mindezt 400 kilométer magasságban. Ez volt a legtávolabbi helyszín, ahol a fáklya valaha is járt, és jó eséllyel ez egy darabig még így is marad.

Érdekességek az olimpiákról

Tudta, hogy az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit élőben közvetített a televízió? Tudta, hogy eddig mindössze három alkalommal maradt el olimpia? (mindannyiszor háború miatt)

Érdekesség, hogy az első néhány újkori olimpián még nem tartottak megnyitó ünnepséget. Csak az 1908-as londoni olimpiával jött ez divatba, azóta pedig a rendező városok folyamatosan próbálják felülmúlni egymást a különböző produkciókkal.

Tudta, hogy hazánk első olimpiai aranyérmét Hajós Alfrédnak köszönhetjük? Hajósnak a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében kellett teljesítenie a távot.

Külön érdekesség, hogy a nemzetközi sportsajtó a Magyar Delfin becenevet aggatta rá, míg az akkori görög uralkodó, I. György király kérdésére, miszerint hol tanult meg ilyen jól úszni, Hajós zavarában csak annyit tudott felelni, hogy „a vízben”.

Hova érdemes kirándulni a nyári szezon után?

Az augusztus vége nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a pihenésről. Sőt, sokan épp szeptembertől keresnek lehetőségeket, amikor elcsendesednek a strandok, enyhül a hőség és a szállások ára is kedvezőbbé válik. Ilyenkor több közeli és távolabbi célpont is remek választás lehet a külföldre vágyóknak.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.

Őszi otthonteremtés a négy fal között

A nyár utáni hűvös időszak sokak számára a befelé fordulás ideje. Hosszabb esték, hűvösebb reggelek és lassabb ritmus jellemzi a mindennapokat. Ilyenkor a lakásunk is átalakulhat, hogy igazodjon a természet színeihez és az otthonosság iránti fokozott igényünkhöz. Valójában nem szükséges nagy költségvetés vagy teljes átrendezés, apró változtatásokkal is elérhetjük, hogy a kuckónk melegséget és nyugalmat sugározzon.